A jegyzet ajánlott kiegészítése: Utazási szerződésre vonatkozó rendelkezések

Főszabály szerint a rendeletben foglalt rendelkezésektől az utas hátrányára nem lehet eltérni.

Az utazási szerződést - annak valamennyi kikötésével együtt - írásban kell megkötni, és papíron vagy (ha a szerződést elektronikus dokumentumba foglalták) más tartós adathordozón az utas rendelkezésére kell bocsátani. Az utazási szerződés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az utazási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az utazásszervező, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítő nevét, székhelyét, telefonszámát,
b) az utazásszervezőnek, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítőnek a nyilvántartásba vételi számát,
c) az utas nevét és lakcímét, továbbá - elektronikus úton kötött utazási szerződés esetén - elektronikus levelezési címét,
d) az utas által megrendelt szolgáltatást,
e) a szolgáltatás igénybevételének idejét, helyét,
f) a szolgáltatást nyújtó megjelölését,
g) adott esetben a személyszállítás eszközét és a célállomást,
h) a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában foglaló díját (a szolgáltatás díja), forintban meghatározva,
i) a szolgáltatás díjában nem benne foglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) forintban meghatározott összegét,
j) az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj forintban meghatározott összegét, továbbá annak megfizetése rendjét és módját, valamint a díj módosításának lehetőségére vonatkozó megfelelő tájékoztatást,
k) annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a megnevezését, amellyel az utazásszervező a vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött,
l) az arra való figyelemfelhívást, hogy az utas az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos kifogását köteles haladéktalanul közölni az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval, valamint
m) ha az utazásszervező közreműködőjének felelősségét nemzetközi egyezmény korlátozza, az erre vonatkozó tájékoztatást, a vonatkozó nemzetközi egyezményt kihirdető jogszabály megjelölésével.

Ha az utas az utazásszervező vagy az utazásközvetítő közreműködésével köt baleset-, betegség-, illetve poggyászbiztosítást, valamint ha az utazásszervező az utas javára szóló - biztosítást kötött, az utazásszervező, illetve az utazásközvetítő köteles a biztosítási kötvényt, az adott biztosítási termék szabályzatát, illetve a biztosítás igénybevételére jogosító bizonylatot az utazási szerződés szerinti szolgáltatás igénybevételére jogosító iratok átadásával egyidejűleg az utasnak átadni. Az utazásszervező által értékesített szolgáltatásokat, és azok díját tartalmazó, az utas rendelkezésére bocsátott tájékoztatóban is meghatározott információk tekintetében az utazási szerződésben elegendő a tájékoztatóra utalni.

Az utazási szerződés megkötésekor előleg címén a szolgáltatás díja (részvételi díj) legfeljebb negyven százalékának befizetése követelhető. Ettől a rendelkezéstől el lehet térni – kivételként a főszabály alól az utas hátrányára is - ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ró az utazásszervezőre. Az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj [a szolgáltatás díja (részvételi díj), valamint a fizetendő adó, illeték és egyéb kötelező terhek] teljes összegének megfizetését az utazásszervező legkorábban az utazás megkezdése előtt harminc nappal igényelheti, kivéve, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés alapján ennél korábbi teljesítésre van szükség. Ezen bekezdésben írt kivételektől eltekintve tehát az utas hátrányára nincs jogi lehetőség a rendeletben foglaltaktól való eltérésre.

Az utas által az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj nem emelhető, kivéve, ha a díjemelés lehetőségéről a szerződés rendelkezik. A díj emelésére kizárólag
a) a szállítási költségek (ideértve az üzemanyagköltségeket),
b) az utazási szerződésben vállalt részszolgáltatásokkal kapcsolatos adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték), vagy
c) deviza - az utazásszervező közreműködőjével kötött szerződésben meghatározott mutató szerinti – forintárfolyamának változása miatt kerülhet sor.

A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével, és a szerződésben pontosan meg kell határozni a módosított díj számításának módját. A díjemelés indokát az utassal a díjemelés közlésével egyidejűleg közölni kell. Az utas által az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj az utazás megkezdését megelőző húsz napon belül a fent a), b), c) pont alatt meghatározott okból sem emelhető.

Az utas az utazási szerződés szerinti utazásban való részvétel jogát jogosult olyan harmadik személy részére engedményezni, aki megfelel az utazási szerződésben meghatározott utazási feltételeknek. Az engedményezésről az utas haladéktalanul köteles az utazásszervezőt tájékoztatni. Az engedményezést megelőzően keletkezett szerződéses kötelezettségekért és az engedményezésből eredő igazolt többletköltségekért az engedményező és az engedményes egyetemlegesen felel.

Az utas az utazási szerződéstől írásban tett nyilatkozattal az utazás megkezdése előtt bármikor elállhat. Ha az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt rajta kívül álló okból kívánja jelentősen módosítani, így különösen, ha a díjemelés mértéke a nyolc százalékot meghaladja, köteles erről az utast haladéktalanul tájékoztatni. Ebben az esetben az utas elállhat a szerződéstől, vagyha elfogadja a változtatásokat a szolgáltatás díja (részvételi díj) e változásokhoz kapcsolódó megváltoztatásával együtt, a felek módosítják a szerződést. Az utas e döntéséről köteles az utazásszervezőt haladéktalanul tájékoztatni.

Ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely - az utazási szerződés megkötését követően - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, az utazásszervező köteles azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást nyújtani. Ha helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazásszervező köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni. Ebben az esetben az utas, ha elfogadja a helyettesítő szolgáltatást, a felek módosítják az utazási szerződést, vagyelállhat a szerződéstől. Ha utóbbi eset miatt áll el az utas a szerződéstől, az utazásszervező köteles a teljes befizetett díjat azonnal visszafizetni. Az utazási szerződésben az utas elállása esetére bánatpénz is kiköthető azzal, hogy az utasnak a rendeletben meghatározott okból való elállása esetére bánatpénz nem követelhető. Egyéb esetekben az utas elállásának esetére kikötött bánatpénz mértéke a szolgáltatás díja (részvételi díj) összegét nem haladhatja meg. A bánatpénz a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) százalékában kifejezett átalány formájában is megállapítható.

Az utasnak az utazás megkezdését megelőző harmincöt napnál, szálláshely (apartman) igénybevételére irányuló utazási szerződés esetében pedig negyvenöt napnál korábbi elállása esetére bánatpénzként legfeljebb a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) tíz százaléka követelhető. Az utazás megkezdését megelőző hatvan napnál korábbi elállás esetére bánatpénz nem követelhető.

Az utazásszervező legkésőbb az utazás megkezdése előtt húsz nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat az utazási szerződéstől. Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el a szerződéstől,az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt (ha ennek nyújtására az utazásszervezőnek lehetősége van). Ha az utazásszervező nem képes helyettesítő szolgáltatás nyújtására, vagy az utas a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utazásszervező a teljes befizetett díj azonnali visszafizetésére, és az után az utazási szerződés megkötésétől számított időre az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat megfizetésére köteles.

Ha a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazásszervező köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni. Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől, köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát (ideértve a nem vagyoni kárt is) megtéríteni, kivéve, ha
a) az utazásszervező elállására általa nem befolyásolható (ellenőrzési körén kívül eső), ésszerűen el nem hárítható olyan külső körülmény miatt - ide nem értve valamely harmadik személy magatartását, illetve a túlfoglalás esetét - került sor, amelyet a szerződéskötés idején nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre (a továbbiakban: vis maior), vagy
b) a jelentkezők száma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el, és az utazásszervező elállásáról az utast írásban, az utazási szerződésben megjelölt időtartamon belül tájékoztatták.

Az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítéséért az utazásszervező felel. Ha az utazásszervező a vállalt szolgáltatást nem az utazási szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a szolgáltatás díját (a részvételi díjat) arányosan leszállítani. Az utazásszervező nem köteles a szolgáltatás díját (részvételi díjat) leszállítani, ha az utas a szolgáltatást vagy valamely részszolgáltatást saját elhatározásából vagy az érdekkörében felmerült okból nem veszi igénybe. Ha az utazás megkezdését követően az utazásszervező az utazási szerződésben meghatározott szolgáltatás jelentős részét nem tudja teljesíteni, köteles azokat más megfelelő, hasonló értékű részszolgáltatással pótolni. Ha az ilyen részszolgáltatás értéke a nem teljesített részszolgáltatás értékét meghaladja, a költségkülönbözet az utasra nem hárítható át. Ha az utazásszervező ilyen helyettesítő részszolgáltatást nem tud nyújtani, vagy az utas azt indokoltan nem fogadja el, az utazásszervező - amennyiben az utas erre igényt tart - köteles gondoskodni az utasnak az utazás kiinduló helyére vagy az utas által elfogadható, a célországban található más visszaérkezési helyre történő szállításáról, ennek költségeit viselni, és az igénybe vett részszolgáltatások értékével csökkentett befizetett díjat visszafizetni.

Az utas az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás hibás teljesítése esetén haladéktalanul köteles kifogását az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval közölni; a közlés késedelméből eredő kárért felelős. Az utaskísérő köteles gondoskodni a kifogásnak a helyszíni szolgáltatónak történő bejelentéséről. Az utaskísérő az utas bejelentését, illetve annak a helyszíni szolgáltatóval való közlésének tényét köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és ennek egyik példányát az utasnak átadni. Az utaskísérő köteles az utazásszervezőt haladéktalanul tájékoztatni, továbbá a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. Utaskísérő hiányában - ha a helyi szolgáltató a panaszt nem orvosolta - az utas az utazásszervezőt, illetve azt az utazásközvetítőt köteles tájékoztatni, akinél az utazási szerződést megkötötte.

Ha az azonos időpontban, azonos útvonalon, azonos szolgáltatást igénybe vevő utasok létszáma eléri a tizenöt főt, az utazásszervező köteles gondoskodni arról, hogy a csoportot külföldön a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje. Nem kell idegenvezetésre jogosult csoportkísérőt biztosítani, ha a csoport tagjai erre nem tartanak igényt. Ha az utazást különjárati autóbusz igénybevételével bonyolítják le, az utazásszervező felel azért, hogy a külön jogszabályban előírt iratok (pl. utas-jegyzék) az autóbusz vezetőjének rendelkezésére álljanak.

Az utazásszervező felel az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a nem-teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza, így különösen
a) ha a szerződés teljesítésében mutatkozó hiányosságok az utas magatartására vezethetők vissza,
b) ha a hiba olyan harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével nincs kapcsolatban, és a hibát az utazásszervező ésszerű elvárhatóság mellett sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani, vagy
c) vis maior esetén.

Az utazásszervező a szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett közreműködő magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el, kivéve, ha a közreműködő felelősségét jogszabályban kihirdetett nemzetközi egyezmény korlátozza. Az utazásszervezőnek az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért való felelőssége a szolgáltatás díja (a részvételi díj) összegének kétszeresét meghaladó része tekintetében az utazási szerződésben korlátozható. Ha az utas az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötötte, az utazási szerződés teljesítésével kapcsolatos szavatossági, kártérítési igényét az utazásközvetítőnél is bejelentheti.

Az utazási csomag igénybevételére irányuló utazási szerződésre vonatkozó különös rendelkezések
Az utazási csomag: az olyan utazási szolgáltatás, ahol az utazásszervező személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek előre megállapított együttesét úgy nyújtja, hogy
- a szolgáltatás díját valamennyi részszolgáltatásra kiterjedően összesítve, egy összegben határozza meg (részvételi díj), függetlenül attól, hogy az egyes részszolgáltatások számlázása külön-külön vagy egyszerre történik, és
- a részszolgáltatások együttese 24 óránál hosszabb időszakot érint vagy a szolgáltatás éjszakai szállást is magában foglal,

Az utazásszervező által értékesített utazási csomagra, a részvételi díjra és az utazási szerződés feltételeire vonatkozóan az utas rendelkezésére bocsátott tájékoztatónak (programfüzet) egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell
a) az utazásszervező nevét, székhelyét, telefonszámát,
b) az úti célt, az útvonalat (útitervet) és a jelentősebb tartózkodási helyeket,
c) a szálláshely helyét, típusát a főbb jellemzőinek meghatározásával, a szálláshely szerinti ország szabályainak megfelelő komfortfokozatát; ha a szálláshely szerinti ország komfortfokozatra vonatkozó szabályai eltérnek a hazaitól, az erre vonatkozó figyelemfelhívást, valamint - ha beazonosítható - a komfortfokozat hazai besorolás szerinti megfelelőjét,
d) a részvételi díj forintban meghatározott összegét és azt, hogy ez mely részszolgáltatásokra nyújt fedezetet,
e) a részvételi díjban nem benne foglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) forintban meghatározott összegét, és az ezek változásának lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást,
f) a befizetendő előleget és az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj fennmaradó része megfizetésének rendjét,
g) a szállítóeszköz(öke)t, annak jellemzőit és kategóriáját,
h) az étkezésekre vonatkozó tájékoztatást (étkezési rendet),
i) azt a legalacsonyabb létszámot, amely az utazás elindításának feltétele, továbbá azt a határidőt, ameddig az utazásszervező az utazásnak a legalacsonyabb létszám el nem érése okán történő elmaradásáról az utast értesíteni köteles,
j) az utazással érintett országok úti okmány- és vízumelőírásait, ideértve a beutazásra előírt egyéb különleges előírásokat, továbbá
k) az utazással összefüggő egészségügyi előírásokat.

A programfüzetben foglaltaktól az utazásszervező csak a következő esetekben térhet el:
1. az utassal történő kifejezett megállapodás alapján az utazási szerződésben, vagy
2. ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta, és a változásokat az utazási szerződés megkötése előtt az utassal - igazolható módon - közli.

Ha az utazásszervező nem bocsátott rendelkezésre programfüzetet, az utazásszervező, illetve az utazásközvetítő az utazási szerződés megkötése előtt köteles az utast a programfüzetnek megfelelő tartalommal írásban tájékoztatni. Ennek megtörténtét az utazási szerződésben fel kell tüntetni, és azt az utas az aláírásával igazolja.

Az utazásszervező, illetve az utazásközvetítő az utazási csomagban forgalmazott utazás megkezdése előtt legalább hét nappal - ha az utazási szerződés megkötése és az indulás közötti időtartam ennél rövidebb, legkésőbb az utazási szerződés megkötésekor - köteles az utast [a b) pont esetében a kiskorú törvényes képviselőjét] írásban tájékoztatni a következőkről:
a) az utazásszervezőnek az utazás célállomásán található, magyarul vagy általánosan használt idegen nyelvet beszélő helyi képviselője (illetve ha az utazásszervező ilyet biztosít, a csoport mellett a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt idegen nyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult utaskísérői feladatokat ellátó személy) nevéről, címéről és telefonszámáról. Ennek hiányában arról a telefonszámról vagy egyéb információról, amely lehetővé teszi az utas számára az utazásszervezővel történő kapcsolatfelvételt, illetve arról a helyi utazásszervezőről, amelyhez az utas szükség esetén segítségért fordulhat,
b) kiskorú külföldi utazása esetén a gyermekkel vagy a gyermek tartózkodási helyén kijelölt, a gyermekért felelős személlyel történő közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségéről,
c) az utas által igénybe vehető biztosításokról, ha azokat a programfüzetben nem tette közzé,
d) az útitervben szereplő közbenső megállók és csatlakozások idejéről és helyéről, valamint az utas által elfoglalható helyre vonatkozó részletekről (pl. utas-osztályok, hajón kabin vagy hálóhely, vonaton hálófülke).

Az utazási csomag igénybevételére irányuló utazási szerződésnek tartalmaznia kell ezen túlmenően
- az indulás és a visszaérkezés pontos helyét és időpontját, az útitervben szereplő indulási és érkezési időpontokat és helyeket,
- az utas által megrendelt részszolgáltatásokat, ideértve az utazásszervező által szervezett, a részvételi díjban benne foglalt fakultatív programokon való részvétel feltételeit,
- azt, hogy a részvételi díj magában foglalja-e a baleset-, betegség- és poggyász-, illetve az elállás kockázatára vonatkozó biztosítás díját, valamint
- az utas külön kéréseit, amelyeket az utazási szerződés megkötése előtt közölt az utazásszervezővel, illetve az utazásközvetítővel.

Szinte valamennyi utazási iroda az utazási szerződésének előre kidolgozott mintáját a világhálón a saját honlapján előre közzéteszi. Az utazási szerződés megkötése előtt mindenképpen tanulmányozzuk át a szerződés valamennyi pontját figyelmesen, annak aláírását megelőzően. A szerződések további jellemzője, hogy a fent ismertetett kötelező jogszabályi rendelkezéseken túl tartalmazza a jogviták megoldásának fórumát, így elsődlegesen a felek kölcsönösen tárgyalások és megegyezés útján kívánják a felmerült vitás kérdést megoldani, másodlagosan amennyiben mindez nem vezet eredményre tipikusan az utazási vállalkozás székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

Alkalmazandó jogszabályok

Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25.
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 
Az alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY. határozat
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény
A Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII.7.) Korm. határozat
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 

 

Irodalom

Bíró György (2009): Jogi ismeretek. Novotni Kiadó Miskolc.
Gellért György (szerk.) (2002): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. KJK. Bp.
Kukorelli István (szerk.) (2007): Alkotmánytan I. Osiris. Bp.
Miskolczi-Bodnár Péter (szerk.) (2005): Üzleti szerződések. Unió Kiadó, Bp.
Papp Tekla (2009): Atipikus szerződések. Lectum Kiadó, Szeged.