A jegyzet ajánlott kiegészítése: Empirikus kutatási módszerek

a/ Mintavételi módok (Ilyésné Molnár Emese, Lovasné Avató Judit: Statisztika feladatgyűjtemény II. 9-15)
Teljes körű adatfelvétel (cenzus) csak véges sokaság esetén lehetséges.
Mivel igen idő- és költségigényes, csak ritkán vagy kis elemszámú sokaság esetén kerül rá sor. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen végez teljes körű megfigyeléseket nagyméretű sokaságon. Ilyen például a 10 évenként sorra kerülő népszámlálás vagy az általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ).
A részleges adatfelvételeket három nagy csoportba sorolhatjuk, melyek tulajdonságaikban alapvetően eltérnek egymástól.

  • Kontrollált kísérlet:
    • A végtelen sokaságról való informálódás eszköze.
    • Arra ad választ, hogy a kísérlet végzője által megtervezett feltétel-együttesek (kezelések) milyen eredményre vezetnek.
  • Reprezentatív megfigyelés:
    • A mintavételből származó eredményt a sokaság egészének jellemzésére használják fel, azaz általánosítanak a teljes sokaságra.
    • Reprezentatív a minta, ha tükrözi az alapsokaságot, annak jellemzőit, tulajdonságait, összetételét.
    • Mindig megadható a mintavételi hiba, azaz, hogy a mintavétel tényéből mekkora hiba fakad.
  • Nem reprezentatív megfigyelés (egyéb részleges megfigyelés):
    • Nincs benne az általánosításra való törekvés.
    • A következtetések kizárólag a megfigyelt egyedekre vonatkoznak.

b/ Kutatási módszerek (Lengyelné Molnár Tünde–Tóvári Judit: Kutatásmódszertan - Távoktatási tankönyv, Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet, 2001)
b 1/ Megfigyelés
Megfigyelés alatt hosszabb, vagy rövidebb ideig tartó észlelést értünk, amely lehetőséget ad, olyan jelenségek, vagy folyamatok nyomon követésére, amelyek az észlelt objektumban bizonyos hatások eredményeként következnek be.
Ezt nem egy passzív cselekedettként kell értelmeznünk, hanem egyszándékos megfigyelése a valóságnak, abból a célból, hogy le tudjuk írni az eseményeket, dolgokat. A megfigyelésnek az egyik sajátossága, hogy a vizsgált eseményről teljes képet ad. Nem korlátozódik a vizsgálat az adatgyűjtés szintjére, hanem a folyamatokban megjelenő metakommunikációs jegyeket is figyelembe veszi.
A megfigyelés tárgya lehet egy tevékenység, egy módszer, új eljárás hatékonyságának vizsgálata, vagy a szereplők magatartása. Viszont a megfigyelés nem állhat meg a magatartás külső jegyeinek vizsgálatánál, a belső mechanizmusok megismerése a cél.

Fajtái
A tematika körülhatároltsága szerint:
Kötetlen: Ha a kutatási probléma, vagy a hipotézis pontosítása céljából használjuk a megfigyelést, általában nem áll rendelkezésünkre egy kiforrott szempontsor. Tehát a kutatás kezdeti szakaszában gyakran kötetlen megfigyelést alkalmaz a kutató. A kötetlenség alatt persze nem szó hétköznapi életben vett jelentését értjük, ugyanis a megfigyelés sok szempontból körülhatárolt. Adott a téma, a szemléletmód, sőt sok esetben egy előzetes szempontsor is, de a kutató éber marad, és minden apró részletet rögzít, mert ebben a szakaszban még nem tudja pontosan a későbbiekben melyiknek lesz jelentősége.
Kötött: Előre meghatározott szempont szerint történik a megfigyelés.

A megfigyelő részvétele szerint:
A megfigyelő nincs jelen: Ez esetben technikai eszközök helyettesítik a kutatók, aki személyesen nem vesz részt a megfigyelésben.
A megfigyelő személyesen jelen van: Munkája lehet

  • Passzív szemlélődés: A megfigyelő alkalmanként van jelen, amikor is rögzíti tapasztalatait, de nem válik aktív résztvevőjévé a folyamatnak. A módszer előnye, hogy a kutató így objektíven képes szemlélni az eseményeket, viszont kevésbé valósághű, mintha a megszokott személy végezné a megfigyelést
  • Aktív részvétel: a megfigyelő aktív részesévé válik az események, így belülről az okokat, indíttatásokat is megértve alapos megismerésre van lehetősége. Viszont az aktív megfigyelés során nehéz objektíven szemlélni az eseményeket.

A megfigyelés tervezése
A megfigyelés során is be kell tartani a kutatás menetét!

  • Cél meghatározása: az első lépés minden esetben a megfigyelés céljának meghatározása. A cél többféle lehet, attól függően a kutatás mely fázisában használjuk. (Lásd. A tudományos megfigyelés lényeges jegyei)
  • Operacionalizálás: során alakítjuk ki a tanulmányozandó dolog mérésének lépéseit. A vizsgálatunk hipotézise: a nők optimistábbak, mint a férfiak.
  • Megfigyelési technika kiválasztása: Minden esetben a vizsgálat határozza meg a módszert. Léteznek elfogadott módszerek, keressünk egy nekünk megfelelőt, majd ha szükséges, formáljuk át a mi vizsgálatunknak megfelelően. Döntsünk az alkalmazandó technikai eszközökről is.
  • Rögzítés: teljesség elvének betartására kell törekedni, ezért ha szükséges, alkalmazzunk több megfigyelőt, vagy technikai eszközökkel segítsük a rögzítést.
  • Ellenőrzés: ha kategória-rendszert használtunk a rögzítéshez, ellenőrizni kell, hogy a vizsgált eseményben előforduló estek mindegyike besorolható valamely kategóriába.

A megfigyelés előnyei

  • Lehetővé teszi a természetes szituációban történő megfigyelést
  • Egy jelenség különböző változatainak tanulmányozásához ez a legjobb módszer
  • A jelenséget a spontán történéssel egy időben rögzítjük, így nem befolyásolják torzító hatások.
  • Lehetőséget ad olyan tények rögzítésére, amelyre más módszerek használatával nem kapnánk információt, mert a vizsgálati alany nem gondol az adott válaszra sem az interjú alkalmával, sem a kérdőívnél.
  • Nem csak az eredményre szolgáltat adatokat, hanem a folyamatok, változások is figyelembe vehetők az elemzés során.
  • A kutatás különböző szakaszaiban használható.

A megfigyelés hátrányai

  • Időigényes és drága. Hiszen előfordulhat, hogy a megfigyelni kívánt esemény nem következik be az első megfigyelés alkalmával, ezért gyakran többszöri megfigyelés szükséges.
  • Kellően nagyszámú megfigyelés elérése fáradtságos munka.
  • Akit megfigyelnek, idegenkedhet tőle. Ha meggyőzzük őket, a kutatás fontosságáról, biztosítjuk anonimitásukat megszüntethető az idegenkedés.
  • A megfigyelő jelenléte megzavarja a tipikus szituációt, megváltoztatva annak természetességét. Ez a hatás oldható, ha a többszöri megfigyeléssel, mert a vizsgált csoport lassan hozzá szokik a megfigyelő jelenlétéhez. Vagy ha olyan csoportot választunk a vizsgálat tárgyául, amely már megszokta a megfigyelést.
  • Nagy a szubjektivitás esélye.
  • Akit megfigyelünk, szándékosan megváltoztathatja viselkedését. Viszont ez a tényező az összes kutatási módszernél fenn áll. Ha szeretnénk csökkentetni a tényező hatását, folytassunk hosszabb ideig tartó megfigyelést, egy idő után önmagukat fogják adni az emberek, mert hosszú időn keresztül, következetesen másként viselkedni, mint a valódi énünk nehéz feladat. A tapasztalt megfigyelő észre fogja venni a váltást, és a korábbi megfigyeléseket nem veszi figyelembe az elemzés során. Ha nincs időnk kivárni ezt a folyamatot, alkalmazzunk leplezett megfigyelést.
  • Egy esemény spontán bekövetkezését nem lehet előre tudni, így a megfigyelőnek várakoznia kell. A technikai eszközök alkalmazása segít, hogy figyelmünk esetleges lankadása esetén sem kerülnek kihagyásra az éppen akkor zajló folyamatok.
  • Váratlan tényezők megzavarhatják a megfigyelést, de kellően nagyszámú mintavétel esetén megszűnik ez a hatás. Másik módszer ennek kiszűrésére, ha mesterségesen a szituációt alkalmazzunk.
  • Vannak esetek, amikor a megfigyelés nem a megfelelő módszer. Pl. személyes vélemények, beállítódások, indiszkrét kérdések vizsgálata esetén egy anonim kérdőív sokkal eredményesebben használható.
  • Az igazi okok nehezen ragadhatók meg, ha célunk a jelenségeket előidéző okok feltárása, nem biztos, hogy a megfigyeléssel választ tudunk adni. Ilyen esetekben, ha nem vezet eredményre, más kutatási módszert kell alkalmazni.

b 2/ Kérdőív
A kérdőív írásbeli kikérdezési módszer.
A kérdőív készítés szakaszai:

  • Döntés az összegyűjtendő információról
  • A kérdőív és a kérdések típusának meghatározása
  • Első változat elkészítése
  • Kipróbálás
  • A kérdések felülvizsgálata
  • A végleges kérdőív elkészítése
  • Adatfelvétel
  • Adatfeldolgozás

A kérdőív a nagymennyiségű adatgyűjtés legfontosabb eszköze, de a kutatás különböző szakaszaiban használhatjuk. A kérdőíves felmérés során lényeges a bizalom a kitöltő válaszai iránt, hiszen azzal, hogy előre rögzített sorrendű kérdésekre és válaszokra kell reagálnia, sok esetben önállóan könnyen elviszi a kitöltőt az igaz választól a szimpatikus, a helyesnek vélt válasz felé. Persze vannak módszerek melyekkel, csökkenthetjük ezt a hatást, és azon túl, hogy segítjük a kitöltő munkáját, a kérdések és válaszok megfogalmazásával a helyes válaszok irányába terelhetjük.

Kérdőívvel összegyűjthető információk
A kérdőíves módszer esetén a kutató nehezen hozzáférhető tényekről igyekszik adatokat gyűjteni. Mivel nagyszámú populációtól szerezhetünk használatával adatokat, lényeges milyen információk összegyűjtésére alkalmas.

A kérdőív statisztikai feldolgozásra alkalmas adatok megszerzéséhez a legmegfelelőbb, de jól használható személyes tapasztalatok, vélemények, érdeklődési körök felmérésére is. (Hány éves? Mit szokott olvasni?), használhatjuk a kitöltő tudásának, ismereteinek felmérésére, jó módszer, ha a kitöltő érzéseiről, szokásairól szeretnék adatokat kapni. Lényeges szempont az is, hogy a válaszadónak saját magáról kell információkat szolgáltatni, vagy valaki másról.

A kérdőív összeállatásakor főszempontnak a kutatási témánknak kell lennie, tehát a hipotézisből kiindulva kell döntetni, hogy a fent említett kategóriákat hogyan variáljuk.

A kérdőív és a kérdés típusának meghatározása
A kérdés típusát meghatározza:

  • A kutatás tárgya, azaz a vizsgálandó terület
  • A vizsgálati alanyok, azaz a megcélzott populáció sajátosságai
  • A feldolgozás módszere

Mielőtt megnéznénk a kérdéstípusokat, a kérdésfeltevés módját kell megismernünk. Alapvetően kétféleképpen tehetjük fel kérdéseinket:
Explicit módón: Konkrétan, direkten rákérdezünk a szükséges információkra.
Implicit módon: Közvetve jutunk az információk birtokába, a feltett kérdésre adott válaszokból következtetve szerezzük meg a szükséges információkat.

Kérdéstípusok

  • Nyílt kérdések
  • Zárt kérdések
    • a. Alternatív kérdések
    • b. Jegyzékkérdések
  • Félig zárt kérdések
  • Anekdotikus kérdések
  • Projektív kérdések
  • Skálába sorolt válaszokat tartalmazó kérdések

1. Nyílt kérdések
Nyílt kérdések azok, melyeknél a válaszok nincsenek korlátozva, a kitöltő szabadon, a saját szavaival válaszolhat. A nyílt kérdés előnye, hogy mindenféle válasz lehetséges. Így olyan információ birtokába juthatunk, melyre a kutató előre nem számított. Ezért nagyon jól alkalmazható, ha ismeretlen terülten járunk. A kérdőív-készítés fontos erkölcsi kérdése illetve hibaforrása, hogy az egyes kérdésekre adott válaszokban mekkora szerepe van a kérdőív-készítőnek, tehát mennyire sugallta a válaszokat. Ez adódhat a kérdés-feltevés módjából, a kérdések sorrendjéből. A nyílt kérdés esetén nehezebb a válaszokat befolyásolni. A fogalmazás, helyesírás mind további információkat szolgáltat.

Hátránya a feldolgozás nehézkessége. A nyílt kérdésekre adott válaszokat ahhoz, hogy fel tudjuk dolgozni számítógépen, az elemzést megelőzően kódolni kell. Ehhez a kutatóak értelmeznie kell a válaszokat, és ez a félreértés, torzítás veszélyét foglalja magába.

2. Projektív kérdés
A kutató leír egy elképzelt szituációt, és a szituáció által kiváltott reakcióról kérdezik a meg az egyéneket.

3. Zárt kérdések
Zárt kérdések esetén a megkérdezetnek a kutató által megadott válaszlehetőségek közül kell választania. A zárt kérdéstípus nagyon népszerű, mert az adatokat azonnal kódolt formában szolgáltatja, így megkönnyíti a feldolgozást.

Zárt kérdőív esetén a kérdésekre alapvetően három válasz adható:

  • Igen
  • Nem
  • Nem tudja.

Ha eltérünk a háromválaszos zárt kérdésektől, akkor a következőfajtáit használhatjuk:

  • Alternatív kérdések:

Az alternatív kérdésekre két válasz adható, ez lehet igen-nem, vagy igaz-hamis. Ezek tulajdonképpen az eldöntendő kérdések.

  • Jegyzékkérdések:

Jegyzékkérdés, amikor több válaszlehetőség tartozik a kérdéshez. Ezt a kérdéstípust feleletválasztásos kérdésnek is nevezik.

A kérdéstípus előnye, hogy felkínálja a válaszokat a kitöltő számára, ezáltal olyan válaszok is megjelennek, amik a kitöltőnek nem jutnának eszébe. Használatakor kulcsfontosságú, hogy a válaszok az összes lehetséges eshetőséget tartalmazzák, mert ennek hiányában, a kitöltő, ha nem találja meg az a választ, amely rá illik, akkor - más lehetséges nem lévén - választ a felsoroltak közül egyet, amely szimpatikus neki. De ezzel torzulnak az eredmények. Ezért a kutatónak gondoskodnia kell a kérdés szerkesztés során a

  • Teljességről: minden lehetséges válasz legyen feltüntetve
  • Diszjunkt válaszokról: a válaszok zárják ki egymást kölcsönösen. A válaszadó ne érezhesse úgy, hogy többet is meg szeretne jelölni (hacsak nem ez a célunk, de ekkor tüntessük is fel: Több választ is megjelölhet). Ha bizonytalanok vagyunk, abban, hogy megfeleltünk-e ennek a kritériumnak, segíthetjük a dolgunkat azzal, ha a kérdésbe beletesszük, hogy jelölje meg azt a válasz, amelyik Önre a legjobban illik; vagy a legszimpatikusabb.

Ahhoz, hogy az összes lehetséges válaszlehetőséget fel tudja tüntetni a kutatató, ahhoz vizsgált populáció alapos ismerete szükséges.

4. Félig zárt kérdés
A nyílt és zárt kérdések előnyeit ötvözi. A zárt kérdések veszélye, ha nem adjuk meg az összes válaszlehetőséget, torzulnak az adatok. Viszont ha az „Egyéb“ kategóriával zárjuk a felsorolást, megoldjuk ezt a problémát. Alkalmazásával lehetőséget adunk a kitöltőnek, hogy, ha a felsorolásban nem szerepel olyan válasz, ami rá illik, akkor az egyéb kategória alkalmazásával egészítse ki a listát.
Tehát a félig zárt kérdések esetén vagy a felsorolt listából választ a kitöltő (mint egy zárt kérdésnél), vagy az utolsó kategóriában szövegesen válaszol (így tehát az utolsó válasz nyílt kérdésnek megfelelően viselkedik).

5. Anekdotikus kérdések
A megkérdezett egy-egy tipikus helyzet, vagy mondás kiválasztásával válaszol a feltett kérdésre. Az anekdotikus kérdés implicit kérdezésnél gyakori forma, mivel nem saját magáról kell állítást tennie a kitöltőnek, hanem egy semleges szituáció eseteiből választ, de a kutató ez alapján következtetéseket tud levonni válaszadó személyiségére, nézőpontjára, érdeklődési körére vonatkozóan.

6. Értékelési skálák
Az értékelési skálák egy jelenség meglétét vagy hiányát állapítják meg a megkérdezett személynél.
Fajtái:

  • Grafikus skála

A grafikus skála egy vonal, melyen be kell jelölni, milyen erősséggel jellemző a vizsgálati téma a kitöltő szerint, vagy hogyan ítéli meg a szóban forgó jelenséget.

  • Numerikus skálák

Az ítéletalkotáshoz szükséges válaszok egy számérték mögött fel vannak sorakoztatva, és a kitöltő kiválasztja az ítéletének megfelelőszámot.

  • Deskriptív skála

Táblázatos formában kell megadnia a kitöltőnek az ítéletét.
Ahhoz, hogy ezek a skálák jól használhatóak legyenek, meg kell adni, hogy mely kifejezésen mit értünk.

Teszteknél használatos zárt kérdések
Külön kell említenünk a teszteknél használatos zárt kérdéseket, mert ezeknél, az eltérő célra való tekintettel, az eddigiekhez képest a kérdés és válaszok újabb kombinációi is előfordulhatnak. Az eddig tárgyalt kérdőívtípusok jól alkalmazhatók tapasztalatok, vélemények, érzelmi beállítódások felmérésére. Viszont ha célunk a tudásanyag felmérése, magasabb rendű értelmi műveletekre késztető kérdőív összeállítása a feladatunk.

Két és több választásos feladatok alkalmazása során nem egy helyes válasz létezik, hanem két vagy több választ is meg kell jelölnie a helyesen kitöltőnek. A módszert jobbára akkor használjuk, ha a jellemzőit, tulajdonságait kell felsorolni valaminek. Használhatjuk pozitív és negatív kérdésfeltevéssel kombinálva. (Jelölje meg azokat az állításokat, melyek nem jellemzik a …) Ennek a módszernek a hátránya a nehezebb feldolgozhatóság.

Asszociációk
A zárt feladattípusok fontos fajtája az asszociáció. Alkalmazásával a két vagy több összefüggő sor elemei közti kapcsolat megértését vizsgálhatjuk.
Általában művek és szerzők, jelenségek és hatásai, törvények stb. köztikapcsolatokat vizsgálhatjuk. Gyakori az időrend felállítását, vagy logikai kapcsolat megadását kérő feladatok.

Relációelemzés
A relációelemzés az ok-okozati összefüggés megértését vizsgálja. A kérdések tartalmaznak egy-egy állítást és indoklást, a kitöltő feladata, hogy eldöntse a kettő közti kapcsolatot.

Kérdőív készítés szabályai
Fontos, hogy lássuk nincsenek „abszolút jó“ és „abszolút rossz“kérdések. De vannak receptek, amiket, ha betartunk kisebb az esélye, hogy félreértik kérdésünket, és a megkérdezettek az őszinte véleményüket adják válaszul.

1. Fogalmazzunk érthetően
A kérdések megfogalmazásakor központi kérdés a kitöltők tudása, jártasságuk az adott témában. Ha nem szakemberek számára készítjük a kérdőívet, kerüljük a szakszavak használatát, mert ha nem értik a kérdést, akkor csak találomra fognak bekarikázni valamilyen választ.

2. Óvakodjunk a kétértelmű kérdésektől
Mindig csak egy dologra kérdezzünk rá, ne kombináljuk a kérdéseket.

3. Jobb rövidebb kérdéseket feltenni
A hosszú kérdéseket nehezebb megérteni, könnyebben válik kétértelművé. A másik nagy hátrányuk, hogy csökkenti a kitöltő érdeklődését. A rövidebb kérdésekkel gyorsabban tud haladni, és nincs „sohasem fogok a végére érni“ érzése.

4. Kerüljük a tagadó kérdéseket
A tagadó kérdések könnyen felérhetők, így a kutató sem lehet az elemzésénél biztos abban, hogy melyik megoldást is választotta a kitöltő.

5. Kerüljük a sugalmazó kérdéseket
Egy kérdésre adott választ nagymértékben meghatározza a kérdés megfogalmazása. Azokat a kérdéseket, amelyek arra késztetik a kitöltőt, hogy bizonyos módon válaszoljon sugalmazó kérdéseknek nevezzük. Az ilyen jellegű kérdések szélsőséges esete az „Ugye“ kezdetű kérdések. Hasonló hatása van az „Egyetért-e“ bevezetőjű kérdéseknek is. Mivel a megkérdezettet, hacsak nincs nagyon határozott véleménye, el fogja bizonytalanítani az a tény, hogy a kérdőív-készítők szerint egy támogatandó dologról van szó.

6. Ne takarékoskodjunk a papírral
Ha túl hosszú kérdőívet sikerül összeállítani, a kutatók gyakran próbálják ezt úgy kompenzálni, hogy kevesebb oldalra összesűrítik a kérdéseket. Ezen kívül, a kutatók általában törekednek csökkenteni a költségeket, és ha nagyszámú mintán szeretnénk elvégezni a felmérést, lényeges a fénymásolás anyagi vonzat. Mindezek ellenére, ne a papír árán spóroljunk, ugyanis a kitöltő hamar elveszti érdeklődését, ha hosszú időt kell eltöltenie egy oldallal. Minél több anyagot sűrítünk egy oldalra, annál nehezebb eligazodni a kérdőíven, végül vagy kitöltetlenül maradnak kérdések, vagy megválaszolatlanul, mivel a kitöltő feladja.

7. Feltételes kérdések
Azokat a kérdéseket, melyeket nem kell mindenkinek tölteni, hanem az előző kérdésre adott választól függ a kitöltés, feltételes kérdéseknek nevezzük.

8. Kérdéseke sorrendje
Tagoljuk témakörökre kérdéseinket. Könnyebb a kitöltés, ha van valamilyen belső logika (pl. időrend, témaszerinti csoportosítás). A kérdések összeállításánál próbáljuk elérni, hogy az első kérdéseink alapján legyen kedve válaszolni a kitöltőnek a kérdéseinkre, ezért kerüljük az ijesztő kérdéseket a kérdőív elején. Általánosan elmondható, hogy a kérdőív elejére tegyük a könnyebb kérdéseket, mert ezekre megerőltetés nélkül lehet válaszolni.
A kérdőívek elejére rendszerint demográfiai kérdések kerülnek. (Neme, életkora, családi állapota…). Vannak kutatók, akik szerint ezeknek a helye inkább a kérdőív végén van. Hogy melyik módszer a helyes függ a kérdőív kitöltetésének a módjától is: Ha kérdezőbiztos teszi fel a kérdéseket, akkor mindenképp a kérdőívelejére tegyük ezeket a kérdéseket, mert segíti a sikeres együttműködés kialakítását, bizalmat kelt a megkérdezettben. Az önkitöltő kérdőívek esetén unalmassá teheti a kérdőívet és már az elején elveszti a kedvét a kitöltő.

9. Instrukciók
A kérdőívet célszerű egy bevezetővel kezdeni, ahol leírjuk a kérdőívcélját, és ezt olyan stílusban tesszük, hogy a megkérdezett érezze, tényleg segít, ha kitölti. A bevezető végére elhelyezhetünk a kitöltésre vonatkozóinstrukciókat. (Tegyen X-et, karikázza be stb.). Ha fejezetekre bontottuk a kérdőívet, a fejezetek elején is helyezzünk el egy rövid bevezetőmondatot, mire vonatkozik az adott rész. Az egyes kérdéseket is kiegészíthetjük instrukciókkal:

Nyílt kérdések esetén: írjuk le, hogy rövid vagy hosszú választ szeretnénk-e. Zárt, félig zárt kérdések esetén, hogy egy választ szeretnénk-e, vagy többet. Vagy a bevezetőbe írjuk le, hogy mindenhol egy választ kell megjelölnie a kitöltőnek, ahol többet majd jelezzük.
Rangsorolás esetén, legyen egyértelmű, hogy az összes megadott szempontot rangsorolnia kell-e a kitöltőnek, és azt is írjuk le, hogyan tegye meg a rangsorolást. (Írjon 1-est a legfontosabb mellé…).

Kipróbálás
A kipróbálás célja, hogy a kérdőívben esetlegesen előforduló hibák kiszűrhetők legyenek. Fontos, hogy olyan mintán próbáljuk ki a kérdőívet, amely reprezentálja a vizsgálandó populációt. Függetlenül attól, hogy a felmérés lebonyolításához mely módszert használjuk apróba felmérésnél a kutatónak jelen kell lennie, hogy lássa, hogyan működik a kérdőív. Így kiderül, mely kérdéseken gondolkoznak, melyek nehezen érthetők. Ennek feltárása érdekében célszerű a lezajlása után célszerű megkérdezni a kitöltők véleményét.

A kérdések felülvizsgálata
A kipróbálás során szerzett tapasztalatok alapján felül kell bírálni a kérdőívet. Ez magában foglalja a kérdések tartalmának felülbírálását, a megfogalmazás helyességének ellenőrzését, továbbá a kérdések sorrendjének felülvizsgálatát.
Tartalmilag ellenőrizzük:

  • szükség van-e az adott kérdésre, vagy csak fölöslegesen újra rákérdezzünk arra, amire már választ kaptunk korábban.
  • Feltettünk-e minden kérdést, tehát a kérdések lefedik-e a vizsgált témát? Ha nem, szükségesek-e újabb kérdések bevezetése?
  • Nem szerepel-e olyan kérdés, melyre a válaszadók rendelkeznek-e a szükséges információkkal, mert nem hallottak még a témáról, vagy nem jártasak az adott terülten?
  • Van-e olyan kérdés, melyre a kitöltők nagy százaléka nem válaszolt, mert pl. kényes a téma? Ilyenkor célszerű átfogalmazni a kérdést, ne direkt rákérdezést használjunk.
  • Ha egy kérdésre sok hasonló választ kapunk, gondolkozzunk el nem mi sugalltuk-e azt a választ.

Kérdések megfogalmazásának ellenőrzése:

  • A kipróbálás során kiderül szerepel-e olyan kérdés a kérdőívben, mely nem érthető a kitöltők többsége számára. Előfordulhat, hogy nem sikerül az adott populáció nyelvén megfogalmaznunk a kérdéseket, de az elővizsgálat rámutat, milyen változtatások szükségesek.
  • Megtudjuk van-e olyan kérdés, mely nem egyértelmű-e a kitöltőknek. Ellenőrizzük, mit jelentenek a válaszok, így kiszűrhető: nem maradt-e a kérdőívben tagadó kérdés; vagy van-e olyan kérdést, melyet más formában kell feltenni. Pl. Ne azt kérdezzük, hány éves, hanem azt, hogy mikor születet.
  • Ellenőrizzük, hogy a válaszokban egyértelműen elkülöníthetők legyenek a válaszoló vágyai, fantáziája, és a tények.
  • Ellenőrizzük meg felelelő-e a kérdések sorrendje.

Legkésőbb ebben a szakaszban dönthetünk a feldolgozás módjáról, mert ha valamilyen fontos információra szükségünk lesz a feldolgozás során, ekkor még plusz kérdések beszúrásával pótolható a hiány. (Később már szinte lehetetlen). Döntenünk kell arról, felfogjuk-e használni a kitöltő nevét, szükségünk van-e a kitöltők életkorára, és egyéb adataira.

Miután elvégeztük a szükséges korrigálásokat, következhet a végleges felmérés.(Ha a kérdőív nagymértékű változtatására került sor az előző fázisban célszerű egy újabb próbafelmérést végezni, és a felülvizsgálatot azon is elvégezni.)

A kérdőív kitöltetésének módjai:
Önkitöltős kérdőívek:
Ez esetben a kitöltőt megkérjük, hogy önállóan töltse ki a kérdőívet. Ehhez általában postán küldik szét a kérdőíveket, de ebbe a kategóriába tartozik az is, ha egy tanárt megkérnek, hogy óráján osszon szét egy kérdőív köteget és még az órán töltsék ki a diákok. Ez utóbbinak az a nagy előnye, hogy a kiosztott kérdőívek mindegyike visszakerül a kutatóhoz, míg a postán szétküldött ívek esetén sokszor 10-15%-os a visszaküldési arány. Általánosan a postai terjesztési módszerválasztásakor 50%-os visszaküldési aránnyal számoljunk, tehát legalább kétszer annyi kérdőívet küldjünk szét, mintamennyit szeretnénk feldolgozni, és természetesen helyezzünk el felbélyegzett válaszborítékot is a levélben. A visszaküldési-arány növelhető, ha a kérdőíveket nem postán kell visszaküldeniük a kitöltőknek, hanem egy kérdezőbiztos végig járja a lakásokat és összeszedi a kitöltött kérdőíveket.

Szeretnénk felmérni, mire van igény a könyvtár állományával kapcsolatban. Ha az elkészült kérdőívet

  • a kutató a személyesen adja át, és megkéri a válaszadókat a kitöltésre, vagy
  • postán küldjük szét,

akkor a potenciális olvasókör felmérését valósíthatjuk meg.

 

Kérdőívfelvétel kérdezőbiztossal
Ilyenkor a válaszadónak nem kell elolvasnia a kérdőívet és megjelölni a válaszokat, hanem egy kérdezőbiztos olvassa fel a kérdéseket, és Ő jegyzeteli le a válaszokat is. A sikeres kitöltetésben kulcsfontosságú szerepe van a kérdezőbiztos személyének.

  • Bizalmat kell ébresztenie a megkérdezettekben, hogy a sok esetben személyes jellegű kérdésekre választ adjanak.
  • Ehhez fontos a megjelenés, öltözködés. Ne az elegáns öltözetre helyezzük a hangsúlyt, inkább a kérdezőbiztos öltözzön úgy, mint azok, akiket megkérdez. Egy túl elegáns személy megjelenése csak feszélyezi a megkérdezetteket, ha pedig alulöltözött, az lesz a bizalmatlanság oka. (Persze a tisztaság mindig alapszabály).
  • Fontos, hogy a kérdezőbiztos alaposan ismerje a kérdőívet. Úgy tudja felolvasni, mintha beszélgetne a megkérdezettekkel. Továbbá ismerje a kérdőív készítők céljait, hogy egy váratlan eseménybekövetkezésekor tudjon érdemi döntést hozni.
  • A kérdőív szövegét szó szerint követnie kell. Egy árnyalatnyi eltérés elég ahhoz, hogy másra gondoljanak a válaszadók.
  • A válaszok pontos feljegyzése. Ugyanabban a nyelvi környezetben kell leírnia a válaszokat, mint ahogy hallotta őket. (Egy nyíltkérdésnél sok információt lehet kapnia a válaszok nyelvi elemzéséből is).

Az adatok feldolgozása
Ahhoz, hogy elemezni tudjuk adatainkat statisztikai feldolgozásra alkalmas formába kell öntetnünk a kapott válaszokat. Nincs nehéz dolgunk a zárt kérdésekkel, viszont nyílt kérdések nem dolgozhatók fel közvetlenül. Ezért célszerű kategóriákat képezni a közös jellemzők alapján, és azokat elemezni. A módszer nagyon heterogénválaszok esetén nehezen megvalósítható.
Hitelesség
A válaszok pontosságának ellenőrzése nehéz feladat, de néhány módszer segíthet:

  • A válaszok belső logikája

Adott témára több kérdést tegyünk fel, és ezek kontrollálják egymást.

  • Információk összevetése más forrásból nyert adatokkal

Nem csak mi végzünk felmérések, hasonló témában biztos találunk más kutatóktól származó eredményeket. Ha a mi eredményeink nagymértékben eltérnek a korábbi tapasztalatoktól, végezzünk fokozottabb ellenőrzést, és derítsük ki, hogy új felfedezést tettünk, vagy valami hiba okozta az eltérő eredményeket.

c/ Az interjú
Az interjú szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer.
Az interjúnak három fő felhasználási területét határozhatjuk meg:

  • A kutatás megkezdése előtt, a kutatás pontos területének meghatározásához, a hipotézisek felállításához gyűjthetünk adatokat segítségével.
  • Kutatás folyamán lehet az adatgyűjtés eszköze.
  • A kutatás utolsó fázisában az összefüggések magyarázatát elő lehet segíteni az interjú módszerrel.

Az interjú fajtái
A résztvevők száma szerint:

  • Egyéni interjú: ez a leggyakrabban használt módszer, melynek során a kutató egyszerre egyetlen személlyel készít interjút.
  • Csoportos interjú: A csoportos interjú azon túl menően, hogy egyszerre több emberről tudunk tényeket gyűjteni, alkalmas a csoportban zajló kommunikáció megfigyelésére, a csoport folyamatok követésére, továbbá az egyes személyek attitűdjeire vonatkozóan is több információ birtokába juthatunk, és megvizsgálhatjuk hogyan formálódnak a vélemények a csoport többi tagjának ráhatásaként. Egy csoportos interjú alkalmával jó követhető a vizsgált személyek kritikai készsége, érvelése, meggyőzhetősége. Lényeges szempont, hogy tényleg egy összetartozó csoportot vizsgálunk-e, ez esetben a vizsgálónak be kell illeszkedni a csoportba, alkalmazkodnia kell az csoport stílusához. Teljesen más eredményeket kapunk, ha nem egy összeszokott csoportot veszünk vizsgálati alanyul, hanem egy ad hoc módon összeállt csapatot. Ilyenkor érdekes következtetéseket vonhatunk le a feszélyezettségfeloldódására, a vezető szerepek kialakulására vonatkozóan. Ha pedig a kutató nem engedi az egymással kommunikálást, akkor a csoportos interjú nem más, mint több emberrel történő adatfelvétel.

Alkalmazott módszerek szerint az interjú lehet:

  • Strukturálatlan interjú

A strukturálatlan interjú lényegében a szabad beszélgetésnek felel meg, attól annyiban tér el, hogy egy interjúnak mindig meghatározott célja van. Egy munkahelyi felvételi interjú során a felvételit folytató igazgató tudja, milyen információkhoz szeretne hozzá jutni, de nem fog rákérdezni konkrétan a tényekre, csak beszélget, de ő az alapján levonja a következtetéseket.
Ezt az interjú fajtát a kutatás kezdeti szakaszában alkalmazzuk,amikor csak nagyvonalakban vagyunk tisztában a kutatási témánkkal,de még nincs konkrét hipotézisünk. A kötetlen interjú nagy hátránya,hogy nehéz a feldolgozása, a válaszok kategóriákba sorolása.

  • Dinamikus interjú

A dinamikus interjú egy nem irányított kérdezés. A vizsgálatvezetője meghatározz egy témát, és a megkérdezett beszél bármiről, ami eszébe jut az adott témakörrel kapcsolatban. Az interjú folyamán a kutató nem szólal meg, hanem csak bátorítóan figyel. A közbekérdezést azért kell kerülni, mert megzavarhatja a vizsgálati alany gondolatmenetét. Ha valamilyen információt nem kaptunk meg, a beszélgetés végén kérdezzünk rá, ne közben. A dinamikus interjú speciális fajtája a narratív interjú, melynek során a beszélgetés témája a vizsgált személlyel megtörtént esemény.

  • Strukturált interjú
  • Ez egy irányított beszélgetés. Ez tulajdonképpen a szóbeli kérdőív, melynek sajátosságait a kérdezőbiztos által kitöltött kérdőív részben részletesen megbeszéltünk. Ennél az interjúfajtánál lényeges minden árnyalat, ezért ha lehet, vegyük fel a beszélgetést. Ennek a módszernek a célja a kódolható adatgyűjtés, melynek során a kérdező azonnal kódolja a vizsgálati alany válaszait. A módszer fontos része, hogy a kutató gondoskodjon arról, hogy az interjú körülményei minél azonosabbak legyenek.
  • Félig strukturált interjú

A félig strukturált interjú egy koncentrált beszélgetés. Ez esetben az interjú során a kutatónak vannak kérdései, melyeket fel fog tenni, de a közbülső kérdések, továbbá a kérdések sorrendje nem kötött. A válaszok azonnali kódolásának nincs akkora jelentősége, mint a strukturált interjú esetén, ezért bármilyen technikát alkalmazhatunk a rögzítéshez.

A kérdező viselkedése szerint az interjú lehet:

  • Lágy interjú

A lágy interjú során a kérdező igyekszik olyan hangulatot létesíteni, melyben a kérdezett felenged, és hajlandó megnyílni a kérdező előtt. Ezért a kérdezőnek kedves, baráti hangulatot kell teremteni, mely alkalmas a bizalmi kapcsolat kialakítására. Viszont a kérdező baráti gesztusai nem azonosak azzal, hogy egyet kell értenie azzal, amit mond a vizsgálati alany. A lágy interjú a strukturált és félig strukturált interjúk esetén alkalmazható a legjobban. A hatékonyság érdekében szabad utókérdezéssel szerezzük meg a hiányzó információkat.

  • Semleges interjú

A semleges interjú során a kérdező csupán a kutatás „eszköze“, akinek feladat, hogy a kérdéseket továbbítsa a vizsgálati alany felé, a válaszokat rögzítse, és beszámoljon a tapasztalt reakciókról. Itt a legfontosabb, hogy a különböző személyekkel készített interjúk során a körülmények lehetőleg azonosak legyenek. Ennél az interjú típusnál a kérdező személye bármikor helyettesíthető egyik másik kérdezővel.

  • Keményinterjú

A kemény interjú esetén a kérdező tekintély helyzetet teremt a kikérdezettel szemben. Feltételezi, hogy a kikérdezett helytelen válaszokat adhat, mert nem akar igazat mondani, vagy nem tudja a helyes választ. A kérdező pedig egy kíméletlen direkt módszert alkalmazva rámutat az ellentmondásokra, és „fölényes“ viselkedése azt a célt szolgálja, hogy a megkérdezettnél elérje, hogy ne is próbálkozzon az igazság letagadásával, vagy eltorzításával. A kérdező nem is próbál baráti viszonyt kialakítani, sőt hangsúlyozza, hogy a kérdezett kizárólag hivatásból érdekli.

Az interjú lefolyása
Az interjú készítés szabályai korántsem olyan szigorúak, mint a kérdőív készítés esetén, de az interjú készítés eredményét több tényező befolyásolja:

  • Az interjú abban a pillanatban kezdődik, ahogy az interjú készítője megjelenik. A külsőre vonatkozó szabályokat a kérdezőbiztossal történő kérdőívfelvételnél már olvashattuk, itt hasonlóképpen érvényesek,de legalább olyan fontos az interjú-készítőből sugárzó kedvesség,és viselkedése együttműködési hajlamot sugározzon, ne felsőbbrendűséget(hacsak nem ez a cél, pl. egy kemény interjú esetén)
  • A kérdezőnek kerülnie kell minden véleménynyilvánítást, neki nem megerősítenie, vagy elítélnie kell az alanyt, hanem információkat kell gyűjtenie.
  • Fontos a kérdező modora, hiszen a cél, hogy megnyíljanak előtte az emberek, és ehhez sem a túl félénk kérdező, sem a túl beszédes nem az igazi.
  • Strukturálatlan vagy félig strukturált interjúban a kérdéseket fejből kell tudni. Strukturált interjú esetén a kérdések sorrendjén sem szabad változtatni, mert az eltérő sorrendben feltett kérdések megváltoztathatják a ráadott válaszokat, így csökkentjük az azonos körülményeket, amely az alapja a több emberrel végezett interjú eredmények elemzésének.
  • A kikérdező ismerje a kikérdezés tárgyát jelentő problémát, kivéve strukturált interjúnál, ahol pontos ismeretek nélkül is elvégezhető az interjú.
  • Ha nem érti a kérdést az alany a kérdező feladata az érthetőségbiztosítása, megfelelő hangsúlyozással, esetleg segítő, vagy egyes kérdések esetén bátorító kérdésekkel.
  • A válaszok azonnali rögzítése. Ezt zárt kérdések esetén egyszerű megoldani, nyílt kérdések esetén viszont célszerű, valamilyen speciálisrögzítési technikát alkalmaznunk. A válaszok rögzítéséhez minden esetben szükséges a vizsgálati alany beleegyezése. Ha nincs módunk azonnal, interjú közben rögzíteni a válaszokat, akkor az interjú után tegyük meg, mert minden késlekedés torzításhoz vezet.
  • Vegyük észre a torzításokat, és próbáljuk meg kicsalogatni az igazi véleményt, az őszinte válaszokat. Vegyük észre, ha ezek helyett próbál valamilyen elvárásoknak megfelelően válaszolni az alany.
  • Bizonyos témákban a tartózkodást el kell fogadnunk, ha a kérdés érzékenyen érinti a válaszadót, és nem szeretne beszélni a dologról, el kell fogadnunk, és nem szabad erőltetni a témát.

d/ A kísérlet
A kísérlet a legnagyobb bizonyító erejű kutatási módszer. Alkalmazásához elengedhetetlen követelmény, hogy ismerje a változókat, és a különböző típusait. A témakör tanulmányozása során megtanulja azokat kontrollálási technikákat, melyek a megbízható következtetések levonásához szükségesek. A kísérletezés része mindennapi életünknek. Hiszen csupán egy főzésalkalmával is fűszerezzük az ételt, majd megkóstoljuk, ha kell újabb adagfűszer és kóstolás. Kísérletezünk a kozmetikai cikkekkel, és rendszerint több kísérlet után találjuk meg a megfelelő fodrászt, vagy az árban és minőségben is tökéletes bevásárló helyünket.

A tudományos kísérlet lényege is az, hogy teszünk valamit, majd megfigyeljük ennek a tettnek a hatását.

A kísérlet első szakaszát a hipotézisek képzik, majd további kísérletek vezetnek a hipotézisek felülvizsgálatához, egészen addig, míg el nem jutunk a törvényszerűség kialakulásához. A kísérlet tehát meghatározott hipotézisből kiindulva új, rejtett összefüggések, törvényszerűségek feltárására alkalmas módszer.

A kísérleti kutatás fontos jellemzője a tervszerűség, ugyanis a kutató a kutatási tervnek megfelelően hat arra a folyamatra, melyben az adatszerzést végzi. Ennek lényege, hogy a jelenség lezajlása során a kutató meghatározza azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a szituációt, majd ezek közül egyeseket megváltoztat, másokat pedig változatlanul hagy. Ezeket a tényezőket nevezzük függő- és független változónak.

Független változó:
Azok a tényezők, melyeket a kutató átalakít a kutatási tervnek megfelelően.
A független változót a kutató választja ki, vagy hozza létre. Ennek megfelelően két fajtája létezik:

  • Külső független változó: a szituációban résztvevő személyeken kívüli változó, amit könnyebben tudunk megváltoztatni.
  • Belső független változó: a vizsgálati személyiségek olyan tulajdonságai, magatartása, teljesítménye, melyeknek a függőváltozóra gyakorolt hatását akarjuk feltárni.

Függő változók:
Azon tényezők, melyeket a független változó módosít.

Fajtái
A független változó jellege szerint
A független változót, mint ahogy az előző részben megtudhattuk, a kutató hozza létre, hogy vizsgálja a módosult tényező által kiváltott hatásokat. A független változó jellege szerint a kísérlet lehet:

  • Előidézett
  • Felidézett

Előidézett kísérlet: ahol a független változót a kísérletvezető előzetesen hozza létre.
Felidézett kísérlet: az élet által létrehozott befolyásoló tényezők, a kutató feladata pedig kiválassza azon elemeket, melyek függetlenváltozónak tekinthetők, és azokat a hatásokat, amelyek függőváltozóként módosulnak a független változó értékeinek minőségétől.

Szerkezetük szerint

  • Egycsoportos kísérlet:

A kísérlet e változata egy csoporttal foglalkozik, ezért önkontrollos kísérletnek is nevezzük. A kísérlet elején történik egy felmérés, mely a csoport kiinduló helyzetét rögzíti (a kutató által vizsgált tényezőkre vonatkozóan). A kísérletsorán egy ingert, a független változót megváltoztatjuk, a többi tényezőt pedig fixáljuk, változatlanul hagyjuk. Majd a kísérlet lezárásakor elkészítünk egy újabb felmérést, és elemezzük a bekövetkezett változásokat. Mivel a csoport teljesítményében, magatartásában, vagy az egyéb vizsgált tényezőkben létrejött változást csak a kísérletvezető által módosított független változó okozhatta, ezért a változás mértékét kell vizsgálnunk. Ha a kiinduló és záró állapot közti különbséget összevetve a tapasztalatokkal, kellően nagy (legyen az pozitív, vagy negatív) eltérést találunk, akkor elmondhatjuk, hogy az új módszerrel jobb (vagy rosszabb) eredményeket sikerült elérnünk.
Az önkontrollos kísérletek kevésbé megbízhatóak, hiszen kontrollcsoport híján, csak a tapasztalatokra hagyatkozhatunk, mivel a kísérleti idő alatt a csoport maga is változik, ezért nem állíthatjuk mindenkétséget kizáróan, hogy az elért eredményekben a független változókon kívül más nem játszott szerepet.

  • Kétcsoportos kísérlet:

Ennél a kísérleti fajtánál két egyenlő szintű csoportot vizsgálunk. Az egyik csoport a megszokott módszerekkel dolgozik, míg a másikcsoportnál módosítanak egy-egy tényezőt. Azt a csoportot melyen vizsgáljuk a független változó által kiváltott hatásokat, kísérleti csoportnak nevezzük, a változatlan körülmények között működő csoportot pedig kontrollcsoportnak hívják. Ezért, ezt a kísérleti formát kontrollcsoportos kísérletnek is nevezik.

A megbízható következtetések levonásához feltétlenül szükséges a két csoport kiinduló állapotának rögzítése. Majd az egyik a megváltozott körülmények között, a másik pedig változatlanul végzi munkáját, de párhuzamosan, és ugyanannyi ideig. A kísérlet végén a független változó hatását a két homogén csoportteljesítményét egybevetve ellenőrizzük. Egy záróvizsgával állapíthatjuk meg, hogy milyen változások álltak be mindkét csoportban.
A kontrollcsoportos kísérletek sokkal megbízhatóbbak, mint az önkontrollosok, mert a kísérleti csoportban a függő változók módosulásának mértékét biztonsággal vethetjük össze a kontroll csoportban bekövetkezett változásokkal. (A levont következtetések megbízhatóságának feltétele, hogy a kiinduló csoportok homogének legyenek a kísérleti változó szempontjából.)

  • Összetett többcsoportos kísérlet:

A kísérlet során létrehozzuk több főcsoportot (a kísérleti főcsoportokat és a kontrollfőcsoportokat), majd ezeken belül újabb különböző összetételű alcsoportokat hozzunk létre. Az alcsoportokban bekövetkezett változásokat elkülönülten dolgozzuk fel, rögzítve helyzetüket a kísérletelején és végén.

Ha azt tapasztaljuk, hogy mindegyik kísérleti csoportban a függőváltozók ugyanolyan irányba mozdultak el, akkor a kísérleti változók hatását igazoltnak tekinthetjük. Viszont, ha a kísérleti alcsoportokban különböző előjellel történtek változások, akkor nem vonhatunk lekövetkeztetéseket.

A módszer nagyon megbízható, mert az összetevő csoportok külön-külön is kontrollálják egymást.

  • Többcsoportos kísérlet:

A kísérleti munka több egyenlő szintű csoportban folyik, a célja pedig, hogy több független változó hatását (vagy egy független változó több variánsát) egyszerre vizsgálhassuk. Kiinduláskor minden csoport helyzetét rögzítjük. Majd a kísérlet során párhuzamos kísérleti csoportokban folyik a munka, és mindencsoportban más-más független változót módosítunk. A kísérlet végén záróvizsgával mérjük az egyes csoportok helyzetében beálló változások mértékét és jellegét.

A több csoportos kísérlet megbízhatósága jó, mert a különbözőcsoportok eredményei az eredeti hipotézist sokoldalúan kontrollálják.

Színtér szerinti felosztás

  • Laboratóriumi kísérlet

A laboratóriumi kísérlet mesterségesen előállított, pontosan körülhatárolt szituációt jelent, amelyben az összes, a kutatásszámára fontos feltételt megteremtjük és kontrolláljuk, valamint végrehajtjuk a változóban szükséges módosításokat.
A laboratóriumi kísérletben a kutató pontosan követheti a függő és független változó viszonyát, és a kapott eredményeket nagyon megbízhatónak tartják, hiszen a váratlan hatások minimálisra csökkenthetők. Meg kell említeni, hogy a mesterséges környezet sem tudja teljesen kiküszöbölni a belső független változók hatásait (az előzetes tudás, motiváltság),ezért a laboratóriumi kísérletekről is annyit mondhatunk, hogy elég jól mutatják a független változó hatásait.

  • Természetes kísérlet

A kísérlet természetes körülmények között, illetve az emberek természetes tevékenysége közben folyik. A kutató azonban kontrollált feltételek mellett valamilyen tényezőt (a független változót) tervszerűen befolyásolja, majd hatását tanulmányozza a függő változóra.

Megjegyzés: A természetes kísérletet a megfigyeléstől az különbözteti meg, hogy a kutató beavatkozik az események alakulásába a független változó bevezetésével.

A természetes körülményeknek van egy, pontosan az életszerűségből adódó hátránya: számos kontrollálatlan változó is jelen van, ezért igen nehéz a független változó hatását mérni.

A kísérletek megbízhatósága
Ahhoz, hogy a kísérlet eredményei alapján általánosíthassunk olyan eljárások alkalmazására van szükség, melyek a megbízhatóságot biztosítják.
Több eljárás is létezik, amely lehetővé teszi a kontrollt:

  • Elő- és utóvizsgálatok
  • Metodikai kontroll
  • Szerkezeti kontroll
  • Matematikai kontroll

A jegyzet ajánlott kiegészítése II.: Kérdőíves kutatás lépései (esettanulmány)

A kérdőíves felmérés bemutatásához egy megvalósult kutatás esettanulmányként történő bemutatását javasoljuk.

A vizsgálat célja
Egy újonnan bevezetésre kerülő szolgáltató irodával kapcsolatos elvárások feltérképezése, szükségletfelmérés; az iroda létjogosultságának igazolása

A vizsgált sokaság
Az igényfelmérést a POK (Platánugrai Oktatási Központ) tagintézményeinek leendő diákjai/hallgatói körében végeztük. Fontosnak éreztük a vizsgálat kiterjesztését azokra a környező településeken élő még általános iskolás diákokra is, akik várhatóan itt fognak a közeljövőben továbbtanulni.

A vizsgálat menete
Felmérésünk során a primer és szekunder kutatási, információszerzé­si technikákat alkalmaztunk. A primer adatgyűjtéshez a személyes megkeresésen alapuló kérdőíves felmérés módszerét használtuk, mely megfelelően informatív számunkra a téma szempontjából. Kérdőívünkben elsősorban zárt kérdéseket alkalmaztunk a gyors és egyszerű kitöltés érdekében. A felmérés során ragaszkodtunk a személyes kérdezéshez, mivel a pontos eredmények megkövetelték azt, hogy abban az esetben, ha a diák nem érti pontosan a kérdést vagy válaszlehetőségeket, lehetősége legyen arra, hogy valaki segítse az értelmezést.

A kérdőíves felmérés elvégzésével kapcsolatban az alábbi feladatokat határoztuk meg:

  • Meghatároztuk a kutatás célját.
  • Ezt követően a kutatás tárgyát jelentő populációt (alapsokaság) határoztuk meg. Vizsgálatunknál ezt a POK tagintézményeinek diákjai, és a környező településeken élő potenciális diákok jelentik. Esetünkben ez 780 jelenlegi és körülbelül 600 leendő diák.
  • Meghatároztuk a minta nagyságát, a mintavétel módját. Esetünkben 500 fő.
  • Ezután került sor a kutatni kívánt területek, kérdéscsoportok, alapkérdéseinek összeállítására, melyhez az ötletgyűjtés, majd szelektálás módszereit alkalmaztuk. A munka elvégzése során valamennyi tagintézmény egy-egy dolgozója és az iskolai diákönkormányzatok egy-egy képviselője is jelen volt.

Kérdőívünk megszerkesztésnél szem előtt tartottuk a következő szempontokat:

  • az alapsokaságon belül ismert megoszlásokat (az egyes képzési szinteket, és típusokat)
  • az alapsokaság heterogenitását
  • minden, előre tervezett felvetett témára értékelhető, egyértelmű választ kapjunk
  • minden válaszadó számára legyenek adott, jó válaszlehetőségek
  • a kérdések sorrendjének összeállításakor a logikai sorrend megtartása
  • a kérdések megfogalmazása ne legyen sem kétértelmű, sem sugalmazó
  • külön-külön és együttesen is legyenek értékelhetőek a válaszok – legyen lehetőség kereszttáblák létrehozására
  • lehetősége legyen a kitöltőnek észrevételeit, saját igényeit is leírni
  • a kitöltő számára minél egyszerűbb legyen
  • a kitöltés ne legyen túl időigényes
  • előre kalkuláltunk az elemzés során használandó eszközökkel (kereszttáblák), így előfordultak olyan kérdések, amelyeket nem kellett feltenni, mert az elemzés során egyéb kérdésekre adott vá­laszokból nagyjából tudható az eredmény.
Kérdőívünk kialakításához személyes interjút folytattunk a diákönkormányzatok képviselőivel. Ettől azt vártuk, hogy megismerjük és megértsük a válaszadók gondolkodását, véleményalkotási folyamatait, szokásait, felhasználjuk kreativitásukat, ötleteiket a kérdőívek kialakításához, valamint konkrét információkat is szerezzünk tőlük. Az így elkészült kérdőív dominánsan zárt kérdéseket tartalmaz, mert ezzel egyszerűsödik a válaszadás, elkerülhetők a rögzítési hibák és a kiértékelés is pontosabb lesz.

Az elsődleges változatban elkészült kérdőívet 10, később a tényleges válaszadók között is szereplő diákkal teszteltük, majd javaslataik, észrevételeik beépítésével véglegesítettük.

A kérdőívet alapvetően önkitöltős formában alakítottuk ki, ahol maga a vá­laszadó tölti ki, ám minden esetben kérdezőbiztos segítette a kitöltést.

A visszaérkező kérdőíveket manuálisan, egyesével rögzítjük Excel adatbázisban.

A kiértékeléskor használt eszközeink a megoszlások számítása, a kereszttáblák használata.

Kutatásunk utolsó fázisában végeztük el az adatok elemzését, és vázoltuk fel következtetéseinket.

 

A kérdőív

Kedves Iskolatársunk!
Kérjük, rövid kérdőívünk kiöltésével segítsd munkánkat, hogy mi is segíthessünk neked pályaválasztásod, továbbtanulásod, munkavállalásod során!
Kérjük, hogy pontosan és értelemszerűen töltsd ki a kérdőívet, a válaszodat az adott válaszlehetőség bekarikázásával jelöld! Ha több válasz is megjelölhető, azt a kérdés során feltüntetjük.
A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim. Segítségedet előre is köszönjük!

Hányadik évfolyamra jársz?    …………..

 

Milyen jellegű képzésben veszel részt?
  • általános iskola
  • szakközépiskola/szakiskola
  • gimnázium
  • felsőfokú szakképzés

Az iskola elvégzése után hogyan folytatod a pályád?

  • szeretnék továbbtanulni
  • szeretnék elhelyezkedni, munkát vállalni
  • szeretnék tanulás mellett dolgozni
  • még nem gondolkodtam rajta

Gondolkodtál-e már azon, hogy tanulmányaidat követően mivel fogsz foglalkozni?

  • igen, határozott elképzelésem van
  • igen, tudom, mi szeretnék lenni, de nem tudom, hogy hogyan érjem el
  • van elképzelésem, de még nem konkrét
  • nem, még nem gondolkodtam

Ha gondolkozol azon, hogy továbbtanulsz, tudod-e már, hogy milyen irányba és melyik intézményben?

  • tudom, hogy mit szeretnék tanulni, és azt is, hogy hol
  • tudom, hogy mit szeretnék tanulni, de még nem tudom, melyik intézményben
  • nem tudom, hogy mit szeretnék tanulni
  • nem szeretnék továbbtanulni
A továbbtanulásban kérnél segítséget valakitől?
  • igen, szívesen vennék bármilyen a segítséget
  • igen, örülnék, ha az iskola segítene ebben
  • nem, ezt kizárólag a szüleimmel döntjük el
  • nem, ezt kizárólag én önállóan döntöm el
  • nem szeretnék továbbtanulni
Tudod-e, hogy hol kaphatsz ilyen jellegű segítséget?
  • igen, éspedig:…………………………………….
  • nem tudom
  • nem szeretnék továbbtanulni
Tanulmányaid befejeztével az álláskeresésben kérnél-e segítséget?
  • igen, szívesen vennék bármilyen a segítséget
  • igen, örülnék, ha az iskola segítene ebben
  • nem, ezt a szüleimmel fogom megbeszélni
  • nem, erre én önállóan szeretnék erre felkészülni
Tudod, hogyan kell elkészíteni egy önéletrajzot?
  • igen
  • nem
Szerinted megfelelnél egy állásinterjún?
  • Igen
  • Nem
Szerinted elég akkor felkészülnöd az álláskeresésre, ha már végeztél?
  • Igen
  • Nem
Tudod-e, hogy hol kaphatsz ilyen jellegű segítséget?
  • igen, éspedig:…………………………………….
  • nem
Amennyiben az iskoládban működne egy olyan iroda, mely a pályaválasztásban, továbbtanulásban, elhelyezkedésben nyújtana segítséget, igénybe vennéd a szolgáltatásait?
  • Igen
  • Nem
Mennyire tartod fontosnak egy ilyen iroda működését? (osztályozd 1-5-ig!)

1          2          3          4          5

Milyen szolgáltatásokat vársz el egy ilyen irodától? (Több válasz is megjelölhető!)
  • Szakmai gyakorlati lehetőségek szervezése
  • Munkalehetőségek (diákmunka, főállású munka) közvetítése
  • Álláskeresést segítő kiadványok szerkesztése
  • Önéletrajz, kísérőlevél és pályázati munkák bemutatása
  • Felkészítés interjúra, próbainterjúk
  • Cégelőadások, üzemlátogatások folyamatos szervezése
  •  Felkészítő tréningek szervezése
  • Személyes pályaorientációs -korrekciós tanácsadás
  • Internet hozzáférés
  • egyéb, éspedig:…………………….

 

Irodalom

Ilyésné M. E. - Lovasné A. J. (2006): Statisztika feladatgyűjtemény I-II. Perfekt.
Jandala Csilla (1992): A turizmus közgazdasági elemzésének módszerei. KIT
Lengyelné M. T, – Tóvári J. (2001): Kutatásmódszertan - Távoktatási tankönyv, Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet. Eger.

.