A jegyzet ajánlott kiegészítése: Excel példa

A következőkben az Excel táblázatkezelő alkalmazását egy esettanulmány formájában mutatjuk be, szem előtt tartva azt, hogy a hallgatók esetén leginkább elterjedt primer kutatási technika a kérdőíves felmérés. Az ajánlás azonos a BA szakéval, mivel az Excel alkalmazni tudása mindkét szak hallgatói esetén alapvető követelmény.

A POK (Platánugrai Oktatási Központ) vezetősége számos külső és belső visszajelzéssel alátámasztva arra a következtetésre jutott, hogy a középiskolás diákjaik pályaválasztási döntései nem kiforrottak, nem előzi azt meg tudatos jövőtervezés. Ennek komoly negatív hatása az, hogy csak sodródnak az életpályájuk során, nem tudnak tehetségüknek megfelelő iskolai végzettséget, majd munkahelyet szerezni. A probléma orvoslása érdekében egy új szolgáltatóegység bevezetését tervezi tagintézményeiben, melynek célja a Központ jelenlegi és leendő diákjai számára a pályaorientáció és munkaerő-piaci integráció elősegítése. Az újonnan létrehozandó iroda létjogosultságának igazolására, a diákság irodával kapcsolatos elvárásainak feltérképezése érdekében egy kérdőíves kutatást kezdeményeznek.

A vezetőség kutatási összefoglalója
Fontosnak éreztük, hogy fejlesztési elképzeléseinket a szervezetben működő tagintézményekkel együttdolgozva – a közvetlen célcsoport igényeinek figyelembevételével – alakítsuk ki.

A vizsgált sokaság
Az igényfelmérést a POK tagintézményeinek leendő diákjai és jelenlegi hallgatói körében végeztük. Jelenleg a tagintézményekben tanuló közvetlen célcsoport körébe több mint 780 fő tartozik, míg a környező településeket élő potenciális diákok/hallgatók számát 600 főre becsüljük. Fontosnak éreztük a vizsgálat kiterjesztését azokra a környező településeken élő, még általános iskolás diákokra is, akik várhatóan itt fognak a közeljövőben továbbtanulni.

A vizsgálat menete
Felmérésünk során a primer és szekunder kutatási, információszerzé­si technikákat alkalmaztunk. A primer adatgyűjtéshez a személyes megkeresésen alapuló kérdőíves felmérés módszerét használtuk, mely megfelelően informatív számunkra a téma szempontjából. Kérdőívünkben elsősorban zárt kérdéseket alkalmaztunk a gyors és egyszerű kitöltés érdekében.

A kérdezőbiztosok összesen 250 db értékelhető kérdőívet kaptak vissza. Az értékelést végző csoport elsőként az adatok Excel táblázatba történő rögzítését végezte el

  • kép: Feleletválasztós kérdések rögzítése

A fejléc tartalmazza az egyes kérdések számát illetve a kérdéseket, majd a követhetőség kedvéért helyet kapnak alatta az egyes válaszlehetőségek is.

Mint ahogy a fenti ábrán is látható bizonyos kérdések esetén a kérdőív adott meg válaszlehetőségeket, egyes esetekben azonban nyitott maradt a kérdés. Ez utóbbinál természetesen nem tudunk válaszlehetőségeket rögzíteni (példánkban ilyen az első kérdés). Lényeges, hogy az egyes válaszlehetőségek esetén rögzítsük a hozzá tartozó betűjelet is, mert a továbbiakban már csak ezek a „kódok” kerülnek majd a táblázatba.

A feleletválasztós kérdések körében előfordulhat, hogy több válasz megadására is van lehetőség. Ilyenkor az egyes válaszlehetőségek külön oszlopokban kapnak helyet, ahogy a 2. ábrán látható.

  • kép: Feleletválasztós kérdések rögzítése több megjelölhető válasz esetén

Ezt követően kezdődhet a kérdőívek válaszainak feltöltése.

  • kép: A válaszok feltöltése

A kérdőívek adatait egyenként, soronként rögzítjük. Az első oszlopba kerül a kérdőív sorszáma - melyet célszerű magára az ívre is fölvezetni, hogy később visszakereshető legyen – majd a fejlécben megjelöltek szerint az egyes oszlopokba kerülnek a válaszok kódjai. Példánkban a C17 cellába írtuk az 1. kérdőívben olvasható 2. kérdésre adott választ, amely szerint a válaszadó középiskolába jár, hiszen b-t jelölt meg.

Az imént is külön felhívtuk a figyelmet arra, hogy bizonyos esetekben több válasz is megjelölhető. Ekkor minden egyes a kérdéshez tartozó oszlopot fel kell töltenünk: abban az esetben, ha az adott válaszlehetőséget jelölte a válaszadó, akkor 1-est, ha nem jelölte, akkor 0-t kell rögzíteni. Példánk a 4. képen. E szerint az 1-es válaszadó a 15. kérdés esetén megjelölte az a, b, d, e, g, h válaszokat is.

  • kép: A válaszok feltöltése több megjelölhető válasz esetén

A következő lépés a gyakoriságok vizsgálata. A kész táblázatból függvény segítségével gyakoriságokat számolunk azon kérdéseknél. ahol ez értelmezhető. Használhatunk tömbfüggvényt, de most végezzük el egyszerűbb, ismertebb függvények összekapcsolásával.

Első lépésként a DARABTELI lesz segítségünkre: A DARABTELI függvény egy cellatartomány egy megadott feltételnek megfelelő celláit számolja meg. (Szintaxis: DARABTELI(tartomány; feltételek)

A DARABTELI függvény szintaxisa az alábbi argumentumokat (argumentum: Érték, amely egy művelethez, eseményhez, metódushoz, tulajdonsághoz, függvényhez vagy eljáráshoz biztosít információt.) foglalja magában:

  • tartomány    - Kötelező. Egy vagy több összeszámolandó cella; tartalmazhat számokat, neveket, tömböket vagy számokat tartalmazó hivatkozásokat. A függvény figyelmen kívül hagyja a szövegértéket és az üres cellát.
  • feltételek    - Kötelező. Az összeszámolandó cellákat meghatározó, számként, kifejezésként, cellahivatkozásként vagy szövegként megadott feltétel. Például a következő formákban adható meg feltétel: 32, "32", ">32", "alma" vagy B4.) – Forrás: Office súgó
  • kép: A darabteli függvény használata a C269-es cellában

Az egyes gyakoriságokat egymás alatt soroljuk föl: a 2. kérdésre példánkban összesen 57 a válasz, 122 b válasz, 39 c válasz és 32 d válasz érkezett, melyeket összeadva az összes válaszadók számát kapjuk (250). Az így megkapott értékeket rendre elosztva az összes válaszadók számával kapjuk a megoszlásokat. Az újonnan kalkulált értékekből diagramvarázsló segítségével könnyedén készíthetünk sokatmondó ábrákat, melyeket célszerű röviden elemezni, értékelni.

Mint ahogy az 1. ábra jól illusztrálja felmérésünkben sikerült mindhárom képzési szintről ott tanuló diákokat megszólítani, közülük érdekesnek éreztük a gimnáziumi és szakiskolai képzés különválasztását. Az összesen 250 válaszadónak közel fele középiskolában végzi jelenleg tanulmányait, a pályaválasztás nehézsége leginkább őket érinti, hiszen közvetlenül a felsőoktatás előtt állnak, mely alapvetően határozza meg életpályájuk szakmai irányultságát. A felsőfokú szakképzésben részt vevőkkel együtt azonban továbblépési lehetőségként már a munkaerő-piaci integráció is előttük áll, ami tovább árnyalja a felmérésünket.

Azon kérdések esetén, ahol több válasz megjelölésére is volt mód, az egyes válaszlehetőségeket (oszlopokat) külön-külön vizsgáljuk meg. Azt számoljuk, hogy hány darab 1-est találunk, vagyis hányan jelölték meg ezt a lehetőséget.

Az egyes tervezett szolgáltatásokat válaszlehetőségként kínáltuk fel a kitöltők számára, így amellett, hogy felmértük véleményüket, tájékoztatást is kaptak a kérdezőbiztosoktól az egyes lehetőségek körülményeiről. Ezen rövid tájékozódás után az egyes szolgáltatásokat megjelölhették, hogy szükségesnek érzik-e vagy sem (következő ábra).

Az egyes megoszlások megállapítása bővíthető egyes esetekben például átlag vagy szórás számításával (ennek számítására rendkívül egyszerű függvények állnak rendelkezésünkre az Excel táblázatkezelő használatakor, ahol egyszerűen azt a tartományt kell megjelölnünk, esetünkben oszlopot, amelyiket épp elemzünk).

Itt azonban még ne érjenek véget vizsgálódásaink. A kutatás szempontjából fontos információkat hordoznak azok az elemzések, melyek egyszerre több szempontot is figyelembe vesznek. Ehhez az Excel táblázatkezelőben használjuk a Beszúrás menü Kimutatás menüpontját, melynek segítségével könnyedén készíthetünk kereszttáblákat.

 

  •  kép: Kereszttábla készítés

A pályaválasztási nehézségek tehát a teljes sokaság számára aktuális probléma, ezt támasztja alá az is, hogy annak ellenére, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a szakiskolába járók már szakmát is kapnak a kezükbe, mégis tervezik a továbbtanulást, azonban, ahogy az az 1. táblázatból kiderül, még nem tudja pontosan, hogy milyen szakon.

  • táblázat: a diákok jövőbeli tervei képzési típus szerint (fő)

 

szeretnék továbbtanulni

szeretnék elhelyezkedni, munkát vállalni

szeretnék tanulás mellett dolgozni

még nem gondolkodtam rajta

Összes válaszadó

általános iskola

28

17

3

9

57

szakközépiskola/szakiskola

70

25

5

22

122

gimnázium

25

6

2

6

39

felsőfokú szakképzés

19

4

1

8

32

Végösszeg

142

52

11

45

250

Az 1. táblázat tanúsága szerint a megkérdezettek 18%-a (45 fő) még egyáltalán nem gondolkozott a jövőjén, és ez az adat azért igazán ijesztő, mert 8 fő közülük már felsőfokú képzésben, 28 fő pedig középiskolai képzésben tanul. Nagyon közel állnak egy az életük szempontjából fontos döntéshez, és nem informálódnak, nem terveznek, kivárnak.

Természetesen az így elkészített táblázatokból szintén sokatmondó, látványos diagramokat szerkeszthetünk:

 

Irodalom

Bártfai – Holczer – Nádas: Szálláshelyfejlesztés. Fidelio.