A jegyzet ajánlott kiegészítése: A szálláshelyek adatszolgáltatási kötelezettségei

Az adatszolgáltatás jelenti a meghatározott személyre, csoportra, intézményre jellemző adat kötelező továbbítását, közzétételét, nyilvánosságra hozatalát, melyet jogszabály rendelhet el. Az adatszolgáltatási kötelezettség egyik formája a statisztikai adatgyűjtés. A statisztikát az 1993. évi XLVI. törvény így határozza meg:
…1. § A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A cél elérése érdekében e törvény - összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel - az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételét, feldolgozását, tárolását, átadását, átvételét, elemzését, szolgáltatását, közlését, valamint közzétételét (a továbbiakban: statisztikai tevékenység) szabályozza.…”

A törvény kimondja azt is, hogy a statisztikai adatgyűjtéseket miként lehet végrehajtani. Ez alapján megvalósítható:

  • adatszolgáltatási kötelezettség előírásával vagy
  • önkéntes adatszolgáltatás alapján.

Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

Egy kereskedelmi szálláshelynek a következő nyomtatványokat kell elkészítenie:

  • bevallás az idegenforgalmi adóról,
  • bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén és
  • jelentés az üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyekről a Központi Statisztikai Hivatal felé,
  • a munkavállalók be- és kijelentése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé,
  • általános forgalmi adó (ÁFA) bevallás.

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának fontos eszköze a helyi adók rendszere. A helyi adózást 3 fő részre bonthatjuk:

  • a vagyoni típusú adókra (építményadó, telekadó, épület utáni idegenforgalmi adó),
  • a kommunális jellegű adókra (a magánszemélyek és a vállalkozók kommunális adója, tartózkodás után beszedett idegenforgalmi adó) és
  • a helyi iparűzési adóra (HIPA).
  1. Az idegenforgalmi adó (IFA)

A helyi adókat az önkormányzatok saját rendelettel szabályozzák. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 61/2009. (XI. 27.) számú rendelete az alábbiak szerint szabályozza az idegenforgalmi bevallását:
 „… Adóbejelentkezés, adóbevallás
8.§ (1) Az adóbeszedésre kötelezett adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adómentes es adóköteles vendégéjszakákról a tárgyhónapot követő hó 15-ig bevallást készít.
(2) Az adóbeszedésre kötelezett adózó, az adóköteles bevételszerző tevékenységet, annak keletkezésétől számított 15 napon belül az önkormányzati adóhatóság fele köteles az előírt nyomtatványon bejelenteni. …”

 

A nyomtatvány a következő:

IFA

A nyomtatványon mindig a bevallott időszakot töltjük ki először, ezután következnek a bevallásra kötelezett adatai:

  • az adó beszedésére kötelezett neve,
  • adószáma,
  • pénzintézeti számlaszáma,
  • székhelye,
  • a szálláshely telefonszáma és email címe és
  • a bevallás benyújtójának elérhetősége.

Ezt követően kitöltjük a nyomtatvány III. Adóalap nevű részét. A táblázat sorainak kitöltéséhez segítséget nyújt a szálláshelyen használt szoftver adatbázisa, melyből egyszerűen megtudhatjuk a kérdéses adatokat. A program helyettünk összeszámolja a tárgyhavi összes megkezdett vendégéjszakákat, illetve azokat, amelyeket adómentesen töltöttek el. Az adatokat táblázatba rendezi a program, melyből könnyen átírjuk az IFA bevallás nyomtatványába. A legvégén a 12. sort egy egyszerű művelettel kitöltjük és ezzel megkaptuk a tárgyhavi fizetendő IFA mértékét. Amennyiben a szálláshely nem rendelkezik megfelelő szoftver háttérrel, akkor a kézzel vezetett nyilvántartás szerint magunknak kell az összesítéseket elvégeznünk. A nyomtatványt a szálláshely vezetője látja el kézjegyével és a szálláshely hivatalos pecsétjével. A kitöltött nyomtatványt a helyi önkormányzat adóirodájában kell leadni a tárgyhót követő hónap 15. napjáig.

 

  1. Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén (HIPA)

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó. Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő (feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja),
  • a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
  • egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. (magyarorszag.hu [2009])

„…A helyi iparűzési adó alapját az áfamentes árbevételből kiindulva kell megállapítani. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja - főszabály szerint - az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik. …
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a.…” (magyarország.hu [2009])

A HIPA bevallás nyomtatványa összesen 8 oldalból áll. A kereskedelmi szálláshelyeknek, mint vállalkozóknak csak az első 3 oldalt kell kitölteniük, mivel a többi betétlap a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozók, hitelintézetek, befektetési vállalkozások, kockázati tőketársaságok árbevételének kiszámításához, illetve az adóalap megosztásához és a túlfizetés esetén szükségesek.

A nyomtatvány a következő:

HIPA1

 

HIPA2

 

HIPA3

A bevallás kitöltését a főlapon található bevallási jelleg meghatározásával kezdjük. A kereskedelmi szálláshely az alábbi felsorolások egyikét jelölheti be jellegként:

  • éves bevallás;
  • záró bevallás;
  • előtársasági bevallás;
  • naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó bevallása;
  • évközben kezdődő adózó bevallása;
  • naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó áttérésének évéről készült évközi bevallása.

A jelleg meghatározása után a bevallott időszak beírása következik, amely normál éves bevallás esetén 1 év, azaz január 1-től december 31-ig tart. A következő fontos rész az adóalany adatainak megadása. Ezen részbe írjuk be az adóalany nevét, adószámát, székhelyét, levelezési címét és a bevallást kitöltő nevét, illetve elérhetőségét.

Sok önkormányzat weboldalán teszi közzé a HIPA bevallási nyomtatványt. Ezek az elektronikus nyomtatványok kifejezetten felhasználóbarátok, mivel csak a fő számokat kell beírnunk, a program automatikusan számolja például a fizetendő adót, az esetleges hátralékot stb. A HIPA 2. és 3. oldalán szereplő sorokat a vállalkozás főkönyvi kivonata vagy a mérlege segítségével lehet kitölteni. Ezen oldalak kitöltését a 3. oldalon található A/1. betétlap nettó árbevétel nevű táblázatának a számvitel szerinti nettó árbevételre vonatkozó sora átírásával kezdjük. Ezután tudjuk számolni a többi sort:

  • Az A/1. betétlap a nettó árbevétel nevű táblázatának a Htv. szerinti éves nettó árbevétel sora,
  • a 2. oldalon található adóösszeg meghatározása tábla 1., 7., 11., 12., 14., 15., 19. és 22. sora, illetve
  • az adóelőleg bevallása tábla első előlegrészlet sora.

Az adóösszeg meghatározása tábla 2-6. sorok és 8-10. sorok csökkentik az adóalapot. A 15. sor mutatja az évben fizetendő adó nagyságát, de a 16-18. sorok csökkenthetik mértékét. Ezután beírjuk a 19. sorba az eddig befizetett adóelőleget, s megkapjuk a különbözetet, azaz kell-e még fizetnünk iparűzési adót.

Következő lépésként bevisszük a VIII. tábla 2/1. sorát, azaz előző évi előlegfizetési időszak második előlegrészlet összegét. Az elektronikus nyomtatvány automatikusan módosítja a 2/2. sort, ha viszont papír alapú nyomtatványt használunk, magunknak kell kiszámolnunk ezeket a tételeket. Ebben a táblában még a 3. sort kell kitöltenünk, amelybe a 19. sorban szereplő összeg fele kerül. Ez után már csak annyi a teendő, hogy a szálláshely képviselője ellátja kézjegyével és a szálláshely pecsétjével a 2. és 3. oldalt.

 

  1. Jelentés az üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyekről a Központi Statisztikai Hivatal felé (KSH bevallás)

Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. § (2) bekezdése alapján kötelező, ami a következő:
„… 8. § (1) Statisztikai adatgyűjtéseket

a) adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy

b) önkéntes adatszolgáltatás alapján

lehet végrehajtani.…”

A jelentés 4 oldalból áll, melynek első oldalán az üzemeltető adatai és a szálláshely adatai szerepelnek. Az adatok a következők, amelyeket minden esetben ki kell töltenie a szálláshelynek:

  • az üzemeltető törzsszáma,
  • statisztikai főtevékenysége és megyéje,
  • neve és címe,
  • a szálláshely neve és címe.

Ezután a jóváhagyó vezető adatait és a kitöltő adatait írjuk be a kijelölt mezőkbe.

A második oldalon az általános adatokkal és a vendégforgalommal folytatjuk. Az általános adatokat csak januárban, vagy az adatszolgáltatás első hónapjában, vagy változás esetén kell kitölteni. Ebben a részben kérdeznek rá:

  • a nyitva tartásra,
  • az osztályba sorolásra,
  • a szálláshely típusára és jellegére,
  • az üzemeltetés formájára,
  • a kiadható szobák, ágyak és pótágyak számára,
  • a vendéglátóhelyek és a konferenciatermek számára, illetve
  • üdülési csekk elfogadó hely-e a szálláshely.

A vendégforgalom táblázat adatainak beviteléhez segítséget nyújtanak a szállodai szoftver kimutatásai, melyből gyorsan kikereshetjük a kívánt adatokat, azaz a különböző országokból érkező vendégek számát és az eltöltött vendégéjszakák számát. Ha nem rendelkezünk szoftverrel, a kitöltést a papír alapú nyilvántartás alapján kell megtennünk.

A dokumentum 3. oldalán a kapacitás-, az árbevételi- ás a tájékoztató adatok táblázatokat láthatjuk. Ezek kitöltéséhez újra a szoftver kimutatásait hívjuk segítségül. A 3. Kapacitásadatok nevű táblázat első sorába a tényleges üzemelési napok számát kell írnunk, vagyis ha minden nap nyitva volt a szálláshely a hónapban, akkor a hónap napjainak számát. A 2. és 3. sor a szálláshely szobáinak és férőhelyeinek számát jelenti. A táblázat 4. sorát csak azok töltik ki, akik rendelkeznek kempinggel is. Az 5. sor jelenti az összes szobaéjszakák számát, melyet a program adatbázisából megtudhatunk, természetesen a kiválasztott időszakra vetítve.

 

KSH2

 

 

A 4. táblázatba már árbevételi adatok kerülnek, melyek sorok szerint a következők:

  • 1. sorba az összes vendég szállásdíját kell beírnunk reggeli nélkül.
  • A 2. sorba a külföldi vendégek szállásdíja kerül reggeli nélkül.
  • A következő sorokba a szállásdíjba foglalt egyéb szolgáltatások árbevételét tüntetjük fel, úgymint a kötelező reggeli és a gyógy- és wellness szolgáltatásokból származó bevételt.
  • Az 5. és 6. sorba az egyéb szolgáltatások összege és a vendéglátóhelyek által termelt bevétel kerülnek.

Az oldalon lévő utolsó táblázat soraiban a szálláshelyen elfogadott üdülési csekk értékére, a beszedett idegenforgalmi adó mértékére és az üdülési jogok után felszámított fenntartási költségre kérdeznek rá.

Mindhárom táblázatban közös, hogy az összegeket ezer forintra kerekítve kell kitöltenünk.

A bevallás utolsó oldalán található a 6. táblázat, melybe a létszámadatok kerülnek. Ebben jelöljük meg a teljes munkaidőben alkalmazott, a részmunkaidőben alkalmazott és a kölcsönzött munkavállalók létszámát és a munkaórák számát.

Ha befejeztük mind a 4 oldal kitöltését, megnézzük mennyi időt fordítottunk a bevallásra és az első oldal alján található „A kérdőív kitöltésére fordított idő” rubrikába beírjuk a meghatározott időintervallumot. Ezután már csak annyi teendőnk van, hogy a nyomtatványt aláíratjuk a cég hivatalos képviselőjével és lepecsételjük, majd a megadott levelezési címre postázzuk.

KSH3


 

KSH4

 

 

 

 

 

 

 

 

4. A munkavállalók bejelentése és kijelentése

A munkavállalók be- és kijelentését a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál végezzük. A bevallást elektronikus úton a legegyszerűbb megvalósítani. Az ehhez szükséges keretrendszer és a nyomtatvány megtalálható a hivatal honlapján. A nyomtatvány neve: 11T1041-es Bejelentő és változás-bejelentő lap.

A 11T1041-es lap 1. oldalát és a 13. pótlapot töltjük ki. A főlapon a következő adatokat írjuk be:

  • a munkáltató vagy kifizető adószáma,
  • neve,
  • székhely címe,
  • telefonszáma és e-mail címe.

A 13. pótlapból annyit kell kitöltenünk, ahány munkavállalót be- vagy kijelentünk. Elsőként az adatbejelentés jellegét határozzuk meg:

  • új – bejelentés,
  • változás – kijelentés.

A jelleg meghatározása után beírjuk:

  • a biztosított személy adóazonosító jelét,
  • TAJ számát,
  • családi nevét és utónevét,
  • születési családi nevét és utónevét,
  • anyja születési családi nevét és utónevét,
  • születési helyét, időpontját és
  • kiválasztjuk állampolgárságát.

Bejelentés esetén a jogviszony adatai tábla 2. oszlopát, azaz a biztosítási jogviszony kezdetének dátumát, kódját, a munkakör FEOR számát és a heti munkaórák számát töltjük fel. Kijelentés esetén az első oszlopba kerülnek a bejelentésnél bevitt 2. oszlop adatai, illetve a 2. oszlopban a biztosítási jogviszony végének dátumát és a változás esetén annak hatálydátumát határozzuk meg. Ha ezekkel megvagyunk már csak annyi a teendőnk, hogy a nyomtatványt a program segítségével elküldjük a NAV felé.

BE-kijel1

BE-kijel2

 

5. Bevallás az általános forgalmi adó (ÁFA) kötelezettségének illetve jogosultságának összegéről

E bevallást is a NAV segédprogramjával nyújtjuk be. Az ÁFA bevallást a szálláshely megbízott könyvelője készíti el. Meg kell adni a kitöltés megkezdése előtt a bevallás gyakoriságát. A tárgyévet megelőző 2 év bevallása dönti el, hogy milyen gyakorisággal kell elkészíteni:

  • Éves bevallás: abban az esetben, amikor az adóalany általános forgalmi adójának összesített összege nem haladja meg a 250.000,- HUF-ot.
  • Negyedéves: amikor 250.000,- HUF és 1.000.000,- HUF közé esik az összeg.
  • Havi: amikor meghaladja az 1.000.000,- HUF-ot.

Az első oldalon a B, C, D és F táblákban töltünk fel adatokat. Meg kell adni az adózó adószámát, nevét, székhelyét, levelezési címét, a bevallási időszakot és a bevallás gyakoriságát, az adózó belföldi pénzforgalmi számlaszámát, a szolgáltató nevét és a szolgáltató belföldi postai utalási címét.

A 2. és a 3. oldalon található a „Fizetendő általános forgalmi adó” és a „Beszerzést terhelő, előzetesen felszámított, levonható általános forgalmi adó” táblázat sorai. A kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó sorok kitöltésével a program automatikusan kiszámolja a fizetendő ÁFA mértékét, s a 4. oldalon található „Általános forgalmi adó elszámolása” tábla „Befizetendő adó összege” sorba kerül. A bevallás 5., 6., és 7. oldalát az egyéni vállalkozók, illetve azok a szálláshelyek töltik fel, akiket termékimportot terhelő, a vámhatóság kivetése alapján fizetendő adóból levonható és önadózással fizetendő ÁFA terheli. A bevallás utolsó lépése az elektronikus aláírás. A nyomtatványt elektronikus úton juttatható el a NAV részére.

 

ÁFA1

ÁFA2

ÁFA3

ÁFA4

 

A Hotelstars szállodaminősítési rendszer

A 20. század második felétől kezdődően napjainkra az utazás szinte életformává vált. Nap mint nap több ezren utaznak különböző célból belföldre és külföldre egyaránt.
Az utazók nagy része ilyenkor szállodában száll meg, és szobafoglalását annak megfelelően végzi, hogy mik az igényei, azoknak milyen szállodák, milyen áron felelnek meg. A legtöbb utazó szállodája kiválasztásánál azt is figyelembe veszi, hogy a különféle szállodák milyen minőséget képviselnek.

A szálloda minőségét két tényező határozza meg:

  • az ún. hardware elemek – a szálloda épülete, a szobák mérete, berendezése, a szolgáltató helyek választéka, kialakítása, az építésnél, kialakításnál felhasznált anyagok minősége, felszereltsége
  • és az ún. software elemek - azaz a hotel működtetése, üzemeltetése, a személyzet létszáma, felkészültsége, udvariassága.

A szállodák minőségét világszerte általában csillagokkal jelölik. Az 1* a legalacsonyabb, az 5* a legmagasabb kategóriát jelöli. Megfigyelhető azonban, hogy azonos kategóriájú szállodák között sokszor lényeges különbségek vannak. Ennek oka, hogy a szállodák minősítési követelményei, illetve minősítési gyakorlat országonként eltérő. Vannak országok, ahol a minősítés kötelező, van ahol önkéntes, de például Finnországban nincs minősítési rendszer, Olaszországban és Spanyolországban pedig régiónként eltérő követelményeket alkalmaznak. Az egyes országok azonos kategóriájú szállodái közötti eltérésekben nagy szerepet játszanak a földrajzi, éghajlati, kulturális különbségek is. Észak-Európa szállodáiban például nagyobb ágyakat találunk, míg a dél-európai országokban a kisebb méretű ágyakat is elfogadják a vendégek. A francia vendégek elvárják, hogy a WC-ben legyen egy bidé is, az amerikai hotelekben pedig szinte alapkövetelmény a szintenkénti jéggép. Ennek köszönhető, hogy az utazó számára sokszor nem világos, hogy mit várhat el egy adott kategóriájú szállodától a világ különböző pontjain. Ez a helyzet ösztönözte az Európai Unió szálloda- és vendéglátó szövetségeinek egyesült szervezetét, a HOTREC-et arra, hogy közelítse egymáshoz az egyes tagországok szállodaminősítési rendszereit. Ezen törekvések eredményeként jött létre 2009-ben a Hotelstars Union szállodai minősítési rendszer.

A HOTREC az Európai Unió tagállamaiban működő szállodai, éttermi és kávéházi szövetségek Brüsszelben bejegyzett non-profit egyesülése. A HOTREC fő célja a szállodák, éttermek, kávéházak, és egyéb vendéglátó üzletek érdekeinek képviselete és védelme. A HOTREC emellett igyekszik elősegíteni a nemzeti szakmai szövetségek közötti együttműködést. A fenti célok megvalósítása érdekében a HOTREC folyamatosan figyelemmel kíséri a szállodai és vendéglátó ágazatot érintő szabályozási folyamatokat, adatokat gyűjt ezekről, és a tagjaival együttműködve elősegíti azok nemzeti lobbi-tevékenységét, illetve maga is lobbi-tevékenységet folytat Brüsszelben. A HOTREC az Európai Unió tagországaiban alkalmazott szállodai minősítési rendszerek harmonizálása érdekében ajánlásokat dolgozott ki azzal a céllal, hogy az Európai Unióban a vendégek, a fogyasztók részére a szállodák kategorizálása azonos alapelvek alapján, közérthető módon valósuljon meg.

A Hotelstars Union kategóriánként egységesen az alábbi követelményeket határozta meg.

1* (turista) – Szerény igényeket kielégítő szálloda:

  • minden szoba fürdőszobával, WC-vel van ellátva,
  • a szobákat naponta takarítják,
  • minden szobában színes TV van,
  • a szoba berendezéséhez asztal és szék tartozik,
  • a szállodában porta működik,
  • telefon, telefax áll a vendég rendelkezésére,
  • bővített reggelit, italokat kínálnak a szállodában,
  • csomagmegőrzésről gondoskodnak.

2* (standard) – Mérsékelt igényeket kielégítő szálloda:

  • büféreggeli,
  • olvasólámpa az ágynál,
  • törülközők, sampon,
  • polcos ruhásszekrény,
  • higiéniai cikkek árusítása a szállodában,
  • hitelkártyás fizetési lehetőség.

3* (komfort) – Átlagos igényeket kielégítő szálloda:

  • a porta legalább 14 órán keresztül működik, 24 órán keresztül elérhető,
  • idegen nyelven beszélő munkatársak,
  • telefon a vendégszobákban,
  • internet elérhetőség a szobákban, vagy a közösségi térben,
  • a fürdőszobában hajszárító, arctörlő kendő,
  • a vendégszobában tükör, bőröndtartó,
  • cipőtisztító szerek, kérésre mosás, vasalás a vendég részére,
  • kérésre plusz párna és takaró,
  • vendégpanaszok szervezett kezelése.

4* (első osztály) – Magas igényeket kielégítő szálloda:

  • legalább 18 órán keresztül működő recepció, 24 órán keresztül elérhető,
  • a szállodai hallban kényelmes bútorok, italfelszolgálás, bár,
  • büfé- vagy a la’ carte reggeli, szobaszerviz,
  • kérésre fürdőköpeny, papucs,
  • a fürdőszobában többféle kozmetikai cikk (tusfürdő, sampon, zuhanysapka, stb.), kozmetikai tükör, bőséges lerakó felület,
  • internet elérés és internet terminál.

5* (luxus) – A legmagasabb igényeket kielégítő szálloda:

  • 24 órán keresztül működő recepció, több nyelvet beszélő személyzettel
  • kocsi rendező, ajtónálló, londiner,
  • concierge (porta) szolgáltatás,
  • étterem,
  • mini bár, 24 órás szobaszerviz,
  • a fürdőszobában egyedi kiszerelésű, márkás kozmetikai cikkek,
  • internet, PC csatlakozás a vendégszobában,
  • szobai széf,
  • vasalási, cipőtisztítási szolgáltatás,
  • esti ágyazás,
  • a szolgáltatások anonim tesztelése.
  • Szállodaminősítés Magyarországon

Magyarországon a szállodák minősítése évtizedek óta a nemzetközi gyakorlat szerint zajlik, és a szállodák minőségét hazánkban is 1-5* jelölik. Az elmúlt években az egyes kategóriák követelményei a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) által összeállított, rendszeresen felülvizsgált irányelvek alapján kerültek meghatározásra, a szállodák besorolása pedig önminősítéssel történt. Ezt a gyakorlatot változtatta meg a 239/2009/X.20./Kormány rendelet, amely újraszabályozta a kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetését. Ennek értelmében a különféle típusú kereskedelmi szálláshelyek minősítését azok szakmai szövetségei veszik át, így a szállodák minősítését 2010 végétől a Magyar Szállodaszövetség végzi. A MSZSZ – a HOTREC tagjaként – hosszú ideje részt vett az EU tagországokban működő szállodai minősítési rendszerek harmonizálásának előkészítésében, és alapító tagként részt vett 2009-ben a Hotelstars Union egységes szállodai minősítési rendszer alapításában. Az MSZSZ, a 239/2009/X.20./Kormány rendelet alapján, mint a magyarországi szállodák szakmai szövetsége jogosult a hazai szállodák minősítésére, és ezt a munkát a Hotelstars Union követelményrendszerének felhasználásával kizárólagosan végzi. A szállodák minősítése nem kötelező. A minősítésre önként jelentkező szállodákban az MSZSZ képviselői megvizsgálják, hogy az megfelel-e az adott kategóriára vonatkozó követelményeknek. Amennyiben igen, akkor az MSZSZ védjegyhasználati szerződést köt velük. Ez a szerződés feljogosítja a szállodát, hogy a szálloda osztályát kifejező Hotelstars logót használja, melynek tulajdonosa Magyarországon a Szabadalmi Hivatal M1002727/1 bejegyzése szerint az MSZSZ.

A „szálloda csillag minősítéssel” védjegyet az MSZSZ azzal a céllal hozta létre, hogy – összhangban az egyes szálláshelyek működtetéséről szóló 239/2009. Korm. rendeletben foglaltakkal – garanciát nyújtson a szálláshely-szolgáltatás megfelelő minőségére.  A védjegy tanúsítja, hogy adott szálloda szolgáltatásainak minősítése előre meghatározott, a Magyar Szállodaszövetség kezelésében a Hotelstars Union által kidolgozott szakmai szempontrendszere alapján történik.

A védjegy további célkitűzései a MSZSZ az alábbiakban határozta meg:

  • A kiváló minőségű szolgáltatást nyújtó vállalkozások, szolgáltatók pozitív megkülönböztetése és kiemelése a védjegyhez Hotelstars Union követelményeinek meg nem felelő vállalkozásokkal szemben.
  • A tudatos fogyasztói magatartás elősegítése, a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalának megkönnyítése.
  • A vállalkozások, szolgáltatók minőségfejlesztésre, magas színvonalú szolgáltatásnyújtásra valamint értékesítésre, fogyasztóorientált szemléletre történő ösztönzése.
  • A kitűzött célok elérése érdekében a védjegyprogram végrehajtása során mind a védjegyhasználat jogosultságát elnyerni kívánó vállalkozások és szolgáltatók, mind az állami és érdekvédelmi szervek, szervezetek tiszteletben kell, hogy tartsák az alábbi elveket:
  • A pályázati eljárásában, a védjegyhasználat során, a védjegyhasználat jogszerűségének ellenőrzése körében érvényesülnie kell a szakszerűség, függetlenség és a pártatlanság elvének.
  • Az előre rögzített szakmai szempontrendszer alapján a védjegyhasználat jogszerűségét és a minősítési kritériumok fennállását rendszeres időszaki ellenőrzés garantálja.
  • A védjegyhasználat jogát megszerző vállalkozások és szolgáltatók együttműködnek az ellenőrzést, felülvizsgálatot végző szervekkel, nem akadályozzák a használat ellenőrizhetőségét.
  • Valamennyi pályázó vállalja, hogy a rögzített követelmények be nem tartása, jogszabályellenes magatartás, jelen működési szabályzatba ütköző védjegyhasználat esetén a védjegyhasználat visszavonható.
  • Mind a védjegyhasználatra pályázat útján jogosultságot szerzett, mind a jogosultságot elvesztett vállalkozások neve folyamatosan nyilvánosságra kerül.
  • Valamennyi pályázótól elvárt a minőség- és fogyasztó (turista) orientált szemlélet kialakítása.

A kereskedelmi szálláshely bejáratánál az osztályba sorolását feltüntető táblát a vendég által jól látható módon kell elhelyezni. A tábla anyaga réz vagy rozsdamentes acél a szálloda választása szerint, mérete 30x20 cm, a tartalma a következő:

  • HOTEL felirat,
  • a kereskedelmi szálláshely osztályba sorolásának megfelelő osztály csillaggal jelölve, superior besorolás esetén csillag és superior megnevezés,
  • Magyar Szállodaszövetség emblémája,
  • a hotelstars.eu logója.

A tanúsító védjegy elnyerésének feltétele, hogy a benyújtott pályázatot az MSZSZ által kijelölt bíráló és minősítő bizottság az előre meghatározott szakmai követelményrendszer alapján pozitívan értékelje és meghatározza a szálláshely elnyert minősítését.

1. kép: Példa a „szálloda csillag minősítéssel” védjegyre
Hotlstars_plaket.png

A védjegy elnyerésére pályázat benyújtásával van lehetőség. A védjegy használatára kizárólag védjegyhasználati szerződés alapján, a minősítés előírásainak betartása mellett van lehetőség. Szállodák minősítésére pályázatot az a vállalkozás, szolgáltató nyújthat be, amely:

  • magyarországi szálláshelyet üzemeltet.
  • rendelkezik a külön jogszabályban előírt „szállodák”-ra vonatkozó működési engedéllyel, illetve megfelel a tevékenységének végzéséhez szükséges külön jogszabályokban előírt egyéb követelményeknek, és
  • elfogadja, hogy védjegyhasználati jog elnyerése esetén a minősítési követelmények megvalósulását a Magyar Szállodaszövetség jogosult ellenőrizni.

A jelentkező szálloda a www.hotelstars.hu oldalról letölthető „Regisztrációs adatlap” kitöltésével pályázik. Ez részben a pályázó szálloda regisztrációját, részben alapadatainak rögzítését jelenti. Fenti regisztráció mellett a pályázó hoteleknek önminősítést kell végezniük az ugyancsak ezen a honlapon található online „Minősítési kérdőív” kitöltésével. Az MSZSZ Szolgáltató Kft-je a szállodák minősítésre történő regisztrációja után számlát küld az egyes hoteleknek az eljárási díjról. Ez magában foglalja az adott hotelre érvényes minősítési védjegy – azaz a tábla –, valamint az MSZSZ szakértőinek helyszíni ellenőrzési, illetve a rendszer működésének adminisztrációs, szervezési költségeit. Az eljárási díjat a pályázónak 7 napon belül át kell utalnia az MSZSZ részére. A regisztrációt követően 30 napon belül az MSZSZ szakértői helyszíni látogatás és ellenőrzés alapján felülvizsgálják az önbesorolás helytállóságát. A helyszíni ellenőrzés időpontját az MSZSZ előzetesen egyezteti, arról írásban értesítést küld a pályázónak. Az MSZSZ szakmai ellenőrzést végzők részére külön képzést, és folyamatosan továbbképzést szervez. Az 1-3* és 1-3* superior kategóriákban a helyszíni ellenőrzéseket az MSZSZ régiónként felkért szakemberei végzik, mindig 2 személy együttes látogatásával. A pártatlanság érdekében 1 fő a helyi régióból, 1 fő egy másik régióból van jelen ezeknél a vizsgálatoknál. A 4*-4* superior, illetve 5* és 5* superior szállodáknál egy központilag felállított – a magasabb kategóriájú szállodák üzemeltetésében gyakorlatot szerzett szakemberekből álló – bizottság végzi az egész ország területén a pályázók önértékelésének felülvizsgálatát. A 4* superior, 5*-5* superior szállodáknak a védjegy elnyeréséhez az MSZSZ által felállított kritériumok teljesítése mellett ún. „mystery shopping” („próbavásárlás”) teszten is meg kell felelniük. Az MSZSZ elfogadja a pályázóknak azokat a „mystery shopping” tesztekről szóló értékeléseit, amelyeket a pályázók egyébként is megrendelnek, amennyiben annak eredménye megfelel az adott követelményszintnek. Ezeket a pályázathoz kell csatolni. Amennyiben a pályázó rendszeresen nem végeztet ilyen teszteket, akkor az MSZSZ javasol olyan – ebben a témában jártas – cégeket, amelyeknél a „mystery shopping” megrendelhető. Ennek a költségeit a pályázó fedezi. Amennyiben nyitó szálloda kívánja magát osztályba sorolni, akkor a szállodának – a már működő szállodákhoz hasonlóan – regisztrálnia kell magát az MSZSZ-nél, el kell végezni az önminősítést a tervezett szolgáltatásai alapján, ki kell fizetnie a minősítési díjat. Ezek alapján az MSZSZ egy külön szerződést köt a pályázó – de még nem működő – szállodával, miszerint az MSZSZ megelőlegezi a szálloda önbesorolásának elfogadását, kiadja az arra vonatkozó védjegyet. A szálloda nyitását követően három hónapon belül helyszíni ellenőrzésre kerül sor. A végleges védjegyszerződés megkötésére csak akkor kerül sor, ha a hotel a követelményeket valóban teljesíti. Amennyiben a helyszíni vizsgálat szerint a szálloda nem felel meg az önbesorolásának, akkor fellebbezhet, de amennyiben az ismételt vizsgálat is sikertelennek bizonyul, a védjegytáblát köteles visszaadni. Ha a szálloda megfelel az önértékelésének és a kategóriájára vonatkozó követelményeknek, akkor az MSZSZ vizsgálatot végző képviselői írásban javaslatot tesznek a „Bíráló Bizottság” felé a pályázat elfogadására. Azt a „Bíráló Bizottság” írásban jóváhagyja, és ez alapján az MSZSZ 4 évre szóló védjegyhasználati szerződést köt a pályázó hotellel, majd átadja annak a besorolást bemutató, sorszámozott táblát és az azt tanúsító igazolást. A szálloda a táblát, mint védjegyet a szálloda homlokzatán, a főbejárat közelében, jól látható helyen köteles elhelyezni. Ha a szálloda nem felel meg önbesorolásának, a pályázatát elutasítják, arról az MSZSZ írásban értesítést küld az elutasítás indokolásával együtt. Elutasítás esetén a pályázó a „Bíráló Bizottsághoz” fellebbezhet. Ebben az esetben az MSZSZ ismét megszervezi a helyszíni ellenőrzést, de az első felülvizsgálatot végző szakemberek helyett, azt mások végzik. Fellebbezés csak a fellebbezési díj megfizetése alapján történhet, ami fedezi az ismételt helyszíni vizsgálat költségeit. Ha az MSZSZ szakemberei azt állapítják meg, hogy a pályázó most sem teljesíti az adott kategóriára vonatkozó feltételeket, elutasításra vonatkozó javaslatot tesznek a „Bíráló Bizottság” felé, amely a végső elutasító döntést meghozza. Ezt követően az MSZSZ indokolással kiegészített elutasítást küld a pályázónak, egyúttal visszafizeti a pályázó részére a „védjegy tábla” költségeit. Az MSZSZ a pályázó, és a sikeres minősítésen átesett szállodákról régiónként és kategóriánként, illetve összesítve és időrendi sorrendben is nyilvántartást vezet, hogy bármikor át lehessen tekinteni a minősített szállodákat, azok földrajzi megoszlását, az egyes védjegyhasználati szerződések lejártát, a következő várható minősítések esedékességét. A nyilvántartás nyilvános, és az interneten elérhető.

A 4 éves periódusban az MSZSZ kötelezően akkor végez felülvizsgálatot, amennyiben a szálloda szolgáltatásainak minőségére, az adott kategóriára vonatkozó követelmények be nem tartására bejelentés, panasz érkezik. Ilyen esetben helyszíni ellenőrzés után – indokolt esetben – felszólítást küld a szállodának a hiányosságok megszüntetésére. Az egyes kategóriák követelményeitől való ismételt eltérés, a felszólítás figyelmen kívül hagyása esetén az MSZSZ jogosult a védjegyhasználati szerződés felmondására. Egyébként az MSZSZ fenntartja magának a jogot a 4 éves időszakon belüli ellenőrzések szúrópróba szerinti elvégzésére. A védjegyhasználat jogát megszerző vállalkozások, szolgáltatók az ellenőrzések lebonyolítása során kötelesek együttműködni.

A minősítési eljárás 2011-ben érvényes nettó árait a következő táblázat tartalmazza.

SZOBASZÁM

Eljárási díj

1 – 3* és 1-3* superior

4*

4* superior,
5* és 5* superior

0 - 100

Összesen

145.000.-

165.000.-

190.000.-

101 - 200

Összesen

195.000.-

215.000.-

240.000.-

201 - 300

Összesen

220.000.-

240.000.-

265.000.-

301 felett

Összesen

260.000.-

280.000.-

305.000.-

1. táblázat: A Hotelstars Union szállodaminősítési rendszer nettó eljárási díjai 2011-ben

Az eljárási díjak magukban foglalják a védjegytábla, a helyszíni ellenőrzés és a minősítési rendszer működtetésének költségeit. A fenti összegek az első pályázatnál érvényesek. Ismételt pályázóknál a tábla díjával csökkentett összeg képezi az eljárás díját. Fellebbezés esetén fellebbezési díjat kell fizetni, ami a fenti összegek táblaköltséggel csökkentett díja. Sikertelen pályázat esetén az MSZSZ a pályázati díjból a pályázónak a tábla költségét visszafizeti. Az eljárási díjak az infláció mértékével változnak. Azokról az MSZSZ honlapján naprakész tájékoztatást ad. A fenti díjakból az MSZSZ tagszállodái 25% kedvezményt kapnak.

Az alábbiakban néhány olyan tanácsot fogalmazunk meg, melyeket a sikeres minősítés érdekében érdemes a szállodamenedzsereknek megfogadniuk.

  • A minősítés elején alaposan vizsgáljuk meg a szálloda adottságait és ez alapján határozzuk meg az elérni kívánt kategóriát.
  • Az önminősítés során gondosan ellenőrizzünk minden kritérium meglétét, és ne értékeljük túl a szállodát, hiszen az ellenőrzés során a hiányosságokra úgyis fény derül.
  • Amennyiben szükséges és lehetséges, pótoljuk a hiányosságokat, hiszen az értékelésnél sokszor 1-1 pont is sokat számít.
  • Az ellenőrzésen lehetőleg személyesen vegyünk részt, hiszen a vezető tud hitelesen és felelősen válaszolni az ellenőrök kérdéseire.
  • Az ellenőrökkel szemben legyünk udvariasak, de ne túlzóan.
  • Az ellenőrzés folyamán legyünk konstruktívak. Az ellenőrök a szálloda és a vendégek érdekében végeznek alapos munkát. Sokszor tanácsokkal látják el a szálloda menedzserét, amiket érdemes megfogadni. Ez a fajta együtt gondolkodás a szálloda színvonalának emelését szolgálja.
  • Semmiképpen ne állítsunk az ellenőrzés során valótlanságot, hiszen minden kritérium a helyszínen ellenőrizhető és az ellenőrök ezt meg is fogják tenni.
  • Ne próbáljuk meg az ellenőröket akár szóban, akár valamilyen ajándékkal befolyásolni, mivel az erkölcsileg és büntetőjogilag elitélendő.
  • Az ellenőrzés sokszor hosszadalmas, főleg nagyobb szállodáknál. Ne akarjuk siettetni az ellenőröket, hiszen az ő feladatuk minden kritérium teljesülésének alapos vizsgálata.

Az ismertető a Magyar Szállodaszövetség által működtetett www.hotelstars.hu weblap információi és a Hotel E*Stella**+ Tanszálloda minősítési eljárásának tapasztalatai alapján készült.

A szálloda illetékes vezetőjének az alábbi önértékelési kérdőívet kell kitöltenie a minősítés megkezdésekor:

Hotelstars1.JPG

Hotelstars2.JPG

 

Hotelstars3.JPG

Hotelstars4.JPG

 

Hotelstars5.JPG

Hotelstars6.JPG

 

Hotelstars7.JPG

Hotelstars8.JPG

 

Hotelstars9.JPG

Hotelstars10.JPG

 

Hotelstars11.JPG

Hotelstars12.JPG

 

Hotelstars13.JPG

Hotelstars14.JPG

 

Hotelstars15.JPG

Hotelstars16.JPG

 

Hotelstars17.JPG

Hotelstars18.JPG

 

Hotelstars19.JPG

Hotelstars20.JPG

 

Hotelstars21.JPG

Hotelstars22.JPG

 

Hotelstars23.JPG
Irodalom

Győrffy Anna (2004a): A szálloda, mint szolgáltatás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Győrffy Anna (2004b): Szállodatan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Jávor Júlia (2006): Korszerű szállásszolgáltatás. Képzőművészeti Kiadó, Budapest.
Kutai Dóra (2002): A háromgenerációs szálloda bemutatása és lehetőségeinek elemzése a Kolping családi hotel példáján keresztül. Turizmus Bulletin 3.
Seitz, Georg (2000): Hotelmenedzsment. Springer Orvosi Kiadó Kft., Budapest.
BGF KVIFK (Budapesti Vállalkozási Főiskola) (2006): Szállodai gazdálkodás és vezetés szöveggyűjtemény. Budapest.