A jegyzet ajánlott kiegészítése: Európa és Magyarország legfontosabb turisztikai vonzerői

Kutatásunk az egri Eszterházy Károly Főiskola turizmus-vendéglátás alapképzésben és idegenforgalmi szakmenedzser részt vevő hallgatóinak ismeret-hiányait feltérképezve a képzés fejlesztését hivatott szolgálni a szállodamenedzsment területén. A turizmus ágazatban dolgozó minden szakembertől elvárható ugyanis, hogy hazánk és Európa turisztikai szempontból frekventált helyeire egyaránt „rálátása” legyen: ismerje azokat, s tudja használni a különféle rangsorokból származó információkat. A felsőoktatás szintjéről nézve úgy gondolhatnánk, hogy az a hallgató, aki pályájául ezt a szakterületet választja, már korábban is érdeklődött a kiemelt turisztikai térségek iránt, vagyis vannak bizonyos ez irányú ismeretei, legalább szűkebb hazája területi-földrajzi környezetéről, látványosságairól, kultúrájáról. Sajnos ez azonban nem túl gyakori a hallgatók körében: ezt érzékelte és ez motiválta a szerzőt jelen témaválasztásnál.

Háttér
Európa mindmáig a világ leglátogatottabb idegenforgalmi „célpontja”. Földünk - nemzetközi - turizmusának még mindig csaknem a fele itt realizálódik: 2010-ben 471,5 millió látogatót fogadott, ez 3,2%-os látogatószám-növekedés 2009-hez képest (www.itthon.hu). Igaz, vetélytársai (Ázsia, Óceánia) egyre komolyabban megerősödnek, s egyre nagyobb szeletet igyekeznek kihasítani ebből a jövedelmező és folyamatosan fejlődő „tortából”. Ezt jelzi, hogy a turisztikai bevételek növekedési üteme tekintetében Európa 2010-ben 0,4%-os csökkenést volt kénytelen elkönyvelni 2009-hez képest, míg Ázsia és Óceánia ugyanezen időszakban 45,6 milliárd dolláros bevétel-növekedést regisztrálhatott (ez a térségnek 248,7 milliárd dollár idegenforgalmi bevételt jelentett) (UN World Tourism Organisation, UNWTO 2011).

Az idegenforgalom szempontjából – talán érthető módon – Európát érintette legrosszabbul a 2008-ban kitört világgazdasági válság, a földrész a tavaly év végi várakozásokhoz képest a turistaérkezések számát tekintve mégis jobban (+5,8%) teljesített a 2011-es év első hónapjaiban. Közép- és Kelet-Európa érte el a legnagyobb növekedést a turistaérkezések számát tekintve (+12,4%), gyorsabb regenerálódást mutatva Európa többi részéhez képest. Dél-Európa és a Mediterrán térség 5,4%-os növekedése viszont még mindig elmarad a 2008-as, válság előtti tendenciáktól, ám csökkenést egyedül Olaszország regisztrált (-0,4%). Nyugat-Európa 2010-re teljes mértékben visszatért a válság előtti tendenciákhoz, a turistaérkezések száma 2010-ben 3,3%-kal nőtt. Észak-Európa országai is jól teljesítettek, az egyetlen csökkenő mutatóval (-1,0%) még mindig az Egyesült Királyság rendelkezik, amely azonban a remények szerint változott a királyi esküvő hatására (www.itthon.hu).

Európa turisztikaicentrum-szerepének tudatában nekünk, európaiaknak természetesen illik tisztában lennünk azzal, mik azok a legfőbb látnivalók az öreg kontinensen, amelyeket mindenképpen érdemes magunknak is felkeresnünk, meglátogatnunk, illetve ismernünk azért, hogy másoknak is ajánlani tudjuk. 

Európán belül Magyarország turisztikai szempontból természeti és ember által alkotott vonzerőkkel jól ellátott terület, bár abszolút – azaz az egész világra kiterjedő – vonzerőkkel (mint pl. a kínai Nagy Fal, a párizsi Eiffel-torony, a római Colosseum, stb.) nem rendelkezik, de relatív vonzerőkkel jelentős számban bír. Mivel hazánk fejlesztésében-fejlődésében a politikusok, szakemberek egyaránt az egyik kitörési pontként a turizmus-fejlesztést határozták-határozzák meg, alapvető fontosságú, hogy a hazai idegenforgalomban résztvevő fiatal szakembereknek legalább alapvető információik legyenek arról, melyek az ország legfőbb turisztikai vonzerői.

Ez a rövid írás az európai és hazai 10-10 legfontosabb turisztikai desztinációt (látnivalóit) gyűjti csokorba. A válogatás alapja jórészt az adott idegenforgalmi célterület látogatottsága és népszerűsége, illetve statisztikai mutatók alkalmazása (legfőképp a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák, továbbá a turistaérkezések száma) volt, de a száraz tényeken és számadatokon túlmutatóan a bemutatott terület egyetemes össztársadalmi-kulturális jelentősége is kiemelkedő fontossággal bír, s nem nélkülözi a szerző szubjektív véleményét sem.    

Az alábbi írás tehát egyfajta vonzerő-rangsor, melynek készítési „módszertanát” fentebb jeleztük. Fontos ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy léteznek más rangsorkészítési metódusok is, melyeket a hallgatóknak érdemes lenne megismerniük. A turisztikai térségek rangsorolásában mindig van szubjektív elem, hiszen ez sok minden más mellett arról is szól, hogy a vendégek hol érzik igazán jól magukat, melyik desztinációt és turisztikai terméket/termékeket választanak útjuk során.
 
Hallgatóink az alábbi ismeretanyag elsajátításával fejlesztik általános és turisztikai műveltségüket, képesek lesznek a legfontosabb hazai és európai célpontok kiajánlására és a vendégekkel való (legalább szóbeli) megismertetésére, s – esetlegesen a fejlesztéspolitikába való bekapcsolódásuk révén – a megismert értékek megóvására, sőt, fejlesztésük előmozdítására is.

Európa legfontosabb turisztikai vonzerői
a/ Athén Európa legrégebbi városa, az Európába elsőként érkezők számára megtekintésre ajánlott „Top 10” város egyike (www.lonelyplanet.com), az ókori görög civilizáció fénykorának legfontosabb centruma volt az i. e. I. évezredben. Görögország „Aranykorában” (kb. i. e. 500-300) az egész akkor ismert „Nyugati világ” vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja volt, s valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma „nyugati civilizációként” emlegetünk – ezért is kötelező szerepelnie ebben a rövid „Európai Top 10” összeállításban.

Athén gyakorlatilag az ókortól kezdve kedvelt turistacélpont volt, a híres műemlékeket a világ minden tájáról érkező turisták látogatták. A jelenkor örvendetes fejleménye, hogy teljesen újjáépítették az Akropolisz környékét, összefüggő sétálóutcákat alakítottak ki a Zeusz-templomtól a Plakáig és a Pszirri térig. A látogatók így kényelmesen sétálgatva érezhetik át az ókori Athén hangulatát, számtalan műemlék és ókori rom között, fasorokban, sétányokon élvezhetik a nyári napot, megcsodálhatják az Akropoliszt, beszívhatják az Agora (az ókori görögök fő találkozóhelye) levegőjét. A turisták Athén óvárosának, a Plakának szűk utcáin kóborolva menekülhetnek el a modern világváros zajaitól (www.wikipedia.org).

b/ A Loire-völgyi kastélyok felfedezéséhez a Párizstól kevesebb, mint kétórányira található Blois az ideális kiindulópont. A Loire Nyugat-Európa utolsó háborítatlan folyója, több mint 1000 kilométeren át uralja a régiót. Századokon át fontos kereskedelmi szerepe volt, s ma is meghatározza a vidék arculatát. Az élővilágnak, a madaraknak is kedvelt élőhelye a vidék, s a természeti értékek megőrzésére három Regionális Természetvédelmi Park is létrejött (http://hu.franceguide.com). A természet szépsége méltó keretet nyújt továbbá az itteni csodás építményeknek.

A térség kedvező fekvésének, természetföldrajzi adottságainak, klímájának és az olasz reneszánsz hatásoknak köszönhetően a francia uralkodók lenyűgöző kastélyokat, királyi nyaralókat építettek a Loire folyó mentén (VII. Károly korától kezdve I. Ferencig). A főurak által építtetett pompás paloták a francia építőművészet kincsei. Amboise, Chambord, Blois, Azay-le-Rideau páratlan élményt nyújtanak, akárcsak Bourges és Chartes katedrálisa, amelyek az UNESCO világörökségének részét képezik (http://hu.franceguide.com). Olyan híres és nagy hatással bíró személyek hagyták itt kezük és/vagy szellemük nyomát, mint a francia királyok és királynék, Szent Márton püspök, Leonardo da Vinci vagy Descartes, Balzac és Rabelais.

Erről a vidékről úgy tartják, hogy közel s távol itt a legkedvezőbb az éghajlat, a legtermékenyebb a föld, amely sok-sok különböző kertet is látott növekedni: romantikust, szabályosat, tündérit, ínyencet, vicceset, meglepőt. A régió híres, egyedülállóan gazdag történelmi múlttal és építészeti-kulturális örökséggel rendelkező városai Orléans, Chartres és Tours. A völgy 2000 óta az UNESCO által jegyzett világörökség része (http://hu.franceguide.com).

c/ Drezda a német Szászország fővárosa és szellemi, kulturális, turisztikai központja. A német kultúra fellegvára, emiatt gyakran „az Elba Firenzéjének” (Elbflorenz) is nevezik (www.wikipedia.org). A XVI. század közepe óta az európai művészetek és kultúra egyik legnagyobb központja. Csúcspontját a XVIII. században érte el, amikor is többek között a Zwinger, a katolikus katedrális és a református Miasszonyunk Temploma is épült (www.kihagy6atlan.hu). A turistaszezonban ma egymást követik a zenei és kulturális rendezvények.

A város jelképe vitathatatlanul a Zwinger nevű palota, melyben állattani gyűjteményt, matematika-fizika szalont, porcelángyűjteményt, képtárat (Rembrandt, Dürer, Raffaello, stb. műveivel), és történeti múzeumot találhatunk. A reneszánsz stílusú György-kapu, Szép-kapu, Népművészeti Múzeum, a késő barokk-klasszicista Japán palota érdemel még említést az „arisztokrata város” rengeteg látnivalója közül.

62%-nyi erdős és zöld területével Drezda Európa egyik legzöldebb városának számít. Északon terül el a Dresdner Heide, ami a város legnagyobb egybefüggő erdős területe, a város területének egyharmadát teszi ki. A város szívében található a hatalmas park, a Großer Garten. Az Elba kékeszöld szalagként vonul végig a városon a mezők és szőlődombok mentén. Az előrelátó városrendezés már évszázadok óta figyel arra, hogy az Elba völgye megmaradjon természetes szépségében, az UNESCO ezt értékelte a világörökség része cím odaítélésével (Mező – Kovács, 2011).

Tudnunk kell végül, hogy ezt a páratlan gazdagságot egy jórészt a földdel egyenlővé tett városban (1945. február 13-án az angol és amerikai légierő gépei porrá bombázták Drezdát) szinte a semmiből kellett újrateremteni hosszú évek, évtizedek munkájával (ennek oroszlánrészét a német újraegyesülés után végezték el) – a németek megtették, nekünk, turistáknak pedig szinte kötelezően meg kell csodálnunk páratlan erőfeszítéseik nagyszerű eredményét. 

d/ Dubrovnik (a középkori Ragusa) a horvátországi dalmát partszakasz legdélebbi gyöngyszeme. A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja a Raguzai Köztársaság székhelyeként, s hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa volt. Virágkorát a XV-XVI. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé emelkedett. Nagy Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől, és a település egészen 1526-ig magyar fennhatóság alá tartozott.

A város a horvát művészet, nyelv és irodalom egyik központja, sok híres költőnek, írónak, festőművésznek és tudósnak a lakhelye. Fallal körülvett óvárosa XV-XVIII. századi műemlékeivel a világ és Európa kulturális kincsének, örökségének kiemelten fontos részét képezi (1979 óta a Kulturális Világörökség része). A régi Ragusa látványosságait a Pile-torony, Onofrio kútja, reneszánsz fogadalmi temploma, kolostori múzeuma, gótikus-reneszánsz Sponza-palotája, és számos szebbnél szebb temploma adják (Mező – Kovács 2011).

Az 1990-es évek elején zajlott balkáni háborúban ostrom alá vett, majd hihetetlen erőfeszítésekkel régi pompájába újjáépített-visszaállított adriai gyöngyszem érthető módon ott található az Európába elsőként érkezők számára megtekintésre ajánlott „Top 10” város között is (www.lonelyplanet.com).

e/ Párizs Franciahon szíve, a szépséges, elragadó és egyedi atmoszférájú francia főváros pedig magától értetődően szerepel az Európába elsőként érkezők számára megtekintésre ajánlott „Top 10” város között (www.lonelyplanet.com).

2010-ben világszinten 940 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, s ebből 76,8 millió turistaérkezéssel Franciaország stabilan őrzi vezető helyét (a bevételek tekintetében pedig a harmadik helyen áll) (UNWTO 2011). Az ország fővárosa már az ókor óta lakott település, mely mára a világ legjelentősebb városai közé emelkedett, s ez az a város, amely IV. Henrik szerint „megér egy misét”. Európai, sőt azon is túlmutató jelentőséggel bír a politikai, gazdasági, művészeti és kulturális életben egyaránt: ezt az állítást igyekszik alátámasztani az a tény, hogy a városban több mint 60 múzeum, több mint 100 színház és kb. 400 filmszínház várja az idelátogatókat. Mindezeken túl többek között „a divat fővárosának” is nevezik.

Mérhetetlenül sok látnivaló található itt, pezsgő kulturális élete pedig szinte egyedülálló a kontinensen. A világban Párizs a legnépszerűbb úti cél a turisták körében több, mint 30 millió évi látogatóval (www.wikipedia.org). Párizs egyike azoknak a városoknak, ahol a legtöbb épített látnivaló található: talán a leghíresebb ezek közül az Eiffel-torony, míg másik szimbóluma a Diadalív. Mindezeken túl a fény városába ellátogató turistának „kötelező programként” fel kell keresnie a Notre Dame-székesegyházat, meg kell néznie a Sorbonne-egyetemet, el kell látogatnia az Invalidusok Dómjába, nem hagyhatja ki a Montmartre-negyed felfedezését sem – s közben meg kell kóstolnia a híres francia konyha remekeit, egy pohár kiváló gall bor kíséretében.

f/ Az „Arany Prága”, Csehország fővárosa, Franz Kafka városa minden európai és magyar polgár számára olyan élményeket kínál, melyeket legalább egyszer az életben meg kell tapasztalni. A „száztornyú város” belvárosa olyan értéket képvisel, hogy az UNESCO 1992-ben a területet a Világörökség részévé nyilvánította. A várost alkotó egyes negyedeknek külön-külön történelme van, sajátos hangulata, ennek megfelelően egyenként is érdemes bejárni, és „megvizsgálni” őket (Mező – Kovács, 2011).

Néhány látnivaló, amelyet nem szabad kihagyni prágai tartózkodásunk során (természetesen nem feledkezvén meg egy korsó híres cseh sör elfogyasztásáról sem): az Óváros egésze (Jókai Mór szerint „egyetlen nagyszabású múzeum”), a Zsidóváros (Josefov), az Újváros, a Várnegyed (Hradzsin), és a Moldva Óvárossal szembeni oldalán található Kisoldal, ahová a Károly-hídon át juthatunk el.

Prága hagyományosan Európa egyik fontos kulturális központja. Több száz színházában, galériájában, kiállítótermében rendszeresek a bemutatók, kiállítások, és a város utcai kulturális élete is kiemelkedő: pantomimművészek, utcai színházak szórakoztatják az érdeklődőket. A rendezvények közül kiemelkedő szerepet játszik a Prágai Nemzetközi Tavaszi Fesztivál, valamint az ősszel megrendezett dzsesszfesztivál (www.wikipedia.org).

A jelzők, amelyeket a városra alkalmaznak, jelzik idegenforgalmi jelentőségének európai (sőt, globális) szintű dimenzióját: gyakran hívják „száztornyú városnak”, „arany városnak”, vagy egyszerűen a „városok királynőjének”, s mindezen okokból nem maradhatott ki ebből az összeállításból sem.

g/ Róma, az „Örök város”, ahova minden út vezet, így a turistának is rá kell lépnie erre az útra, s fel kell fedeznie az i. e. 753-ban alapított, hét dombon felépített mai olasz főváros csodáit. Hiszen az „Urbs Aeterna” egyedülálló kulturális kincs, amely nem maradhat ki pl. a www.lonelyplanet.com által az Európába elsőként érkezők számára megtekintésre ajánlott „Top 10” város közül.

A Város (melyet a Tiberis folyó szel ketté – vagy köt össze) körülzárja a Vatikán államot, a katolikus világ központját, a pápa székhelyét.

Róma földrajzi középpontját a Piazza Venezia forgalmas tere adja. Itt van a Palazzo Venezia épülete, mely valaha a Velencei Köztársaság követeinek adott otthont, a fasizmus idején pedig Mussolini székhelye volt; ma reneszánsz műkincseket őrző múzeum.

A Forum Romanum volt a császári város központja, mely a köztársaság idején piactér volt, később Róma politikai, vallási és kereskedelmi központja lett. Területén, mely ma egy hatalmas rommező, templomokat, bazilikákat, oltármaradványokat, szobrokat, középületek maradványait találjunk. Legjelentősebb épületei: a Discourok temploma (az i. e. V. századból három korinthoszi oszloppal), Antonius és Faustina temploma (i. sz. 141), a Vesta körtemploma (i. e. 498), a Basilica Julia (i. e. I. sz.), Septimius Severus diadalíve, Titus diadalíve.

Itt van a Palatinus, Róma legrégebben lakott dombja. A Colosseum épülete 57 m magas volt, kerülete 530 m, és 50 ezer ember befogadására volt képes, ahol gladiátori viadalokat és hajócsatákat rendeztek. Az épületet Vespasianus építette i. sz. 72-80 között. A Colosseumtól pár méterre van Constantinus diadalíve, melyet i. sz. 312-ben építettek. A barokk „Spanyol lépcső” a fiatalok (és örökifjak) egyik frekventált találkozóhelye. Szép látványt nyújt a barokk stílusú Trevi-kút. A Pantheon i.sz. 120 és 125 között épült, Hadrianus császár egy korábbi templom helyén építtette fel; talán ez az antik Róma egyik legjobb állapotban ránk maradt épülete. Róma legszebb tere a Piazza Navona (Mező – Kovács, 2011).

h/ Salzburg, a tartomány, és központja egyaránt komplex, összetett turisztikai vonzerőkkel rendelkezik. Hiszen a természeti látnivalók és az aktív magashegységi programok mellett mindkettőnek a kultúrtörténeti értékei is felbecsülhetetlenek. Kiemelkedik a tartomány központja, Salzburg óvárosával, illetve a Mozart-tal kapcsolatos fesztiválokkal, mely Európán kívül is rendkívül ismert. A Salzburgi Ünnepi Játékok (július végétől augusztus végéig) a kultúráért rajongók, míg Európa legmagasabb hegysége (Magas-Tauern), Európa legnagyobb jégbarlangja (Eisriesenwelt), valamint a mély szurdokvölgyek (Lichtensteinklamm, Kitzlochklamm) a természetet kedvelők célpontjait jelentik (Mező – Kovács 2011).

Salzburg városa – és különösen a történelmi óváros – Európa egyik legszebb térsége. Ezt ismerte el az UNESCO 1997-ben, amikor a Világörökség részévé nyilvánította a salzburgi óvárost. A különféle építészeti stílusokat egyesítő óváros felbecsülhetetlen értékű kincset képvisel, ami nem utolsó sorban a szigorú műemlékvédelmi előírásoknak és azok betartásának is köszönhető. Aki felfedezőútra indul a belváros kacskaringós kis utcáin (a legismertebbek a Getreidegasse, Judengasse, Goldgasse, Kaigasse, valamint a Linzergasse és a Steingasse), parányi területen talál épületeket a középkorból, a romantika, a reneszánsz és a barokk korából éppúgy, mint ahogy megtalálhatók itt a monarchia nemes, klasszicista stílusú polgárházai is. Szinte nincs olyan korszak, amely ne hagyott volna építészeti emléket Salzburgban (www.salzburg.info).

i/ Stockholm már a kőkorszak óta lakott, majd a VII-XI. században viking telepesek telepszenek meg itt. A város neveként először 1252-ben szerepelt a Stockholm elnevezés. Mint főváros és az állami hivatalok székhelye 1634-től szerepel a történelemben.

Az óvárosban található a királyi palota, melyet 1252-ben védelmi célokból építettek. A később hozzáépült Három korona-torony lett a későbbi svéd címer alapmotívuma. Többször átépítették, majd 1760-ra készült el teljesen; manapság előtte pontban 12 órakor zenés őrségváltásnak lehetünk tanúi. Híres a Tessin Palota barokk stílusú épülete, a hozzá tartozó barokk kerttel. Székesegyháza Stockholm legöregebb temploma, gótikus stílusú épületét Szent Miklósnak, a hajósok védőszentjének tiszteletére emelték. Híres a Tőzsde rokokó stílusú épülete, ahol ma a Svéd Akadémia és a Nobel Könyvtár kapott otthont. Ezen kívül számos, különböző stílusjegyeket tükröző palota, múzeum található a fővárosban (Mező – Kovács, 2011).

Svédország a skanzen-típusú múzeumok úttörője volt, így Stockholmban található egy szabadtéri néprajzi múzeum is, amelyben a svéd falu múltja elevenedik meg. Néhány „leg”, ami miatt Stockholm kötelező látnivaló (és indokolt szerepelnie a mi Európa „Top 10”-ünkben): a stockholmi Királyi Palota a világ legnagyobb olyan palotája, amelyet államfő használ (www.geografia.hu); a svéd főváros több mint 100 múzeummal és évi több millió látogatóval dicsekedhet; minden évben (a Béke Nobel-díj kivételével) itt adják át a Nobel-díjakat.

Érdekességként említhetjük meg, hogy hazánk egy mindent magyarító korszakában anno a várost Istókhalmának is nevezték (amikor Koppenhága meg Kappanhágó volt)…

j/ Szentpétervárat, Oroszország Balti-tengeri kikötővárosát, a Moszkva után a második legnagyobb orosz várost, mely korábban a Petrográd, illetve a szovjet időszakban a Leningrád nevet viselte, 1703-ban Nagy Péter alapította. Puskin szerint a cár ezzel nyitott ablakot Európára. Péter Velence és Amszterdam mintájára kívánta felépíttetni városát, sok belső kanálissal, hajózható csatornával, mely egy egyedi, a világon csak itt létező építészeti stílust, a „Péteri barokkot” eredményezte. Az egész város egyetlen építészeti remekműnek számít sugárutakkal, nagy parkokkal és rengeteg fényűző palotával, ezért is nevezik a „paloták városának” (www.kihagy6atlan.hu).

A barokk és rokokó épületek között is a legnagyszerűbb és legpompásabb a Téli Palota. A Péter utáni uralkodók ezzel nem egyszerűen lemásolni akarták a francia (elsősorban a versailles-i) mintát, hanem túlszárnyalni. Bálterme minden képzelet felülmúl és csakis szuperlatívuszokban lehet beszélni róla. Ennél szebbet, nagyobbat, lenyűgözőbbet aligha találni a kontinensen. A Téli Palota a művészetrajongók számára az Ermitázs központi épületeként vált ismertté. A falak mögött található gyűjtemény hihetetlenül gazdag: a majdnem 3 millió műtárgy közül helyhiány miatt „csupán” hatvanötezret lehet megtekinteni. A termeket Van Gogh, Michelangelo, Rubens, El Greco, Leonardo da Vinci, Raffaelo, Tiziano Tintoretto, Veronese művei díszítik (www.kihagy6atlan.hu).

A város (a nagy író, Dosztojevszkij szerint „a világ legmesterségesebb városa”), mely több mint 200 éven át Oroszország politikai és kulturális központja volt, ma is lenyűgöző tehát, s méltán érdemelte ki az Észak Velencéje, illetve az Északi főváros neveket.

Mivel Szentpétervár – mint fentebb is láthattuk – sokáig az orosz cárok székhelye volt, akik innen irányították a birodalmat, s itt tartották a kincstárat is, központi szerepének ma is nagyszerű képét láthatjuk a város épített értékeiben. Hiszen „Észak Velencéje” megúszta a sztálinizmus és a szovjet időszak építészeti rongálásait, így az orosz cári világ Európa-szerte páratlan, grandiózus, hatalmas fényűzéssel megépített kastély-remekeit tökéletes épségben csodálhatjuk meg manapság is (www.kihagy6atlan.hu).

A 2003-as jubileumi évre – amelynek során a város elmúlt 300 évére tekintettek vissza – számos látványosságot állítottak helyre. A város körülbelül 250 múzeummal és 4000 védett kulturális-, történelmi- és építészeti emlékkel rendelkezik. A pétervári épületek 15%-át (kb. 2400 épületet) az UNESCO műemlékvédelem alá helyezte. A kötelező programok közé tartozik az Ermitázs megtekintése, a Puskin emlékmúzeum felkeresése, valamint a Központi Hajózási Múzeum bejárása – s ezek után jöhet a séta az apró szigetekkel tűzdelt Néva partján. Az elegancia, a lélegzetelállító pompa felejthetetlen élményt nyújtanak annak, aki ide ellátogat. Szentpétervár az irodalomban, a zenében és a színházi életben világszerte élenjáró, s itt van az orosz balett központja is (www.wikipedia.org).

Magyarország legjelentősebb idegenforgalmi vonzerői
a/ Budapest az ország fővárosa, a „Duna gyöngye”, a turizmus első számú hazai célpontja. Leghíresebb és egyik leglátogatottabb turisztikai nevezetessége a budai Vár és a teljes várnegyed. A Várnegyedben három templom (köztük a Szentháromság téren álló Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék, Budapest egyik legszebb és leghíresebb katolikus temploma), öt múzeum, több történelmi jelentőségű épület, emlékmű és színház is van. A Halászbástyáról és a Nemzeti Galéria előtti térről fenséges a panoráma, a Duna egyik legszebb szakasza látható innen (www.budapestinfo.hu).

Mindezeken túl megtekintendők: a főváros első, műemlék hídja, a Lánchíd; az Országgyűlés állandó helyszíne, a neogótikus stílusban épült Parlament; a Hősök Tere; a Szent István Bazilika, Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége; a 2002-ben a Világörökség részévé lett Andrássy út; a világ második és Európának – az amszterdamival együtt – legnagyobb zsidó temploma, a Dohány utcai zsinagóga; a Margitsziget; a Gellérthegy és a Citadella. A fárasztó túra után érdemes felkeresni a főváros valamelyik neves gyógyfürdőjét, majd a napot illik megkoronázni valamelyik hangulatos étteremben.
Fővárosunk – a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (5,85 millió) alapján – 2010-ben is a leglátogatottabb magyar város volt (www.itthon.hu), és Budapest szerepel az Európába elsőként érkezők számára megtekintésre ajánlott „Top 10” város között is (www.lonelyplanet.com)!

b/ A Balaton vidéke már hosszú idő óta lakott terület: az egymást váltó, sokféle nép közül leginkább a rómaiak emlékeire bukkantak a régészek. A római birodalom bukása után a frankok terjesztették ki a Balatonig birodalmuk keleti határait, majd a Balaton környékére 900 körül érkeztek a honfoglaló magyarok. A későbbi évszázadok a vidék tájképi adottságait történelmi emlékek sorával gazdagították. A falvak határában a középkori templomromok sok esetben a mai templomok alapjaként szolgáltak. A múlt üzenetét őrizték meg a középkori várak nyomai is.

A törökök másfélszáz éves uralma után a vidék a XVIII. században kezdett magához térni, s ebben szerepük volt a betelepített németeknek is.

Az 598 négyzetkilométernyi vízfelületű Balaton környéke a XVIII-XIX. századtól a hazai társasági élet egyik központja. A polgári réteg kedvelt kikapcsolódása, a tavi fürdőzés a XIX. század második felében indult meg, jelentős méretűvé pedig az I. világháborút követően vált, amikor Magyarországnak a trianoni békeszerződés következtében elveszített tengeri és hegyvidéki üdülőhelyeit a Balaton kárpótolta. A XX. század első felében épültek meg a ma is látható villasorok, s az 1950-1970-es években az egyik legkedveltebb hazai üdülőterületté vált a Balaton. A tó nemzetközi népszerűségéhez hozzájárult, hogy a bipoláris világrend idején a keletnémet turisták itt találkozhattak Nyugat-Németországban élő barátaikkal és rokonaikkal.
Vízparti pihenés, történelmi és kulturális emlékek, népi hagyományok, kerékpáros és vízi túrák, ritka természeti értékek, gasztronómiai és borkülönlegességek, látványos programsorozatok – mindezt együtt kínálja a Balaton, a „magyar tenger” (www.vendegvaro.hu).

A Balaton a Budapest – Közép-Dunavidék idegenforgalmi régió után a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma (4,02 millió) alapján (www.itthon.hu) a 2. legnépszerűbb hazai turisztikai célterület. Bár a tendencia egyelőre kedvezőtlen, hiszen 2009-hez képest a vendégek száma 3,9, a vendégéjszakák száma pedig 6,0%-kal csökkent 2010-re, s a 2010-es év hűvös, barátságtalan nyara sem kedvezett a balatoni idegenforgalomnak; éppen ezért a kínálat bővítésére, a szezon meghosszabbítására van szükség.

c/ A Hortobágy a Magyarország területén levő tíz összefüggő, vagy mozaikos elrendezésű nemzeti parkövezet közül az egyik legfontosabb. 1999 óta a Világörökség része. Mint valamennyi kiemelten védett területen, itt is állami feladatként, szervezetten, módszeresen gondoskodnak a természeti értékek megóvásáról.

A Hortobágy az 1973-ban hazánkban elsőként alapított nemzeti park. A ma 82 ezer (alapításakor 51 ezer) hektárnyi területű Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) (ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe), az európai kontinens legnagyobb szikes pusztája. Érdekesség, hogy a leghíresebb magyar puszta európai fogalommá vált, és nemzetközi szinten gyakorlatilag régebb óta ismert és elismert, mint hazánkban (!): 1967 decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte az akkori magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg (www.vilagorokseg.hu).
A Park magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős részét. Területén és vidékén a mai napig fennmaradtak a külterjes állattartás gazdag hagyományai, és azok az ősi háziállatok, amelyek évszázadokon keresztül formálták a tájat. A szikes mocsarak, valamint az ötezer hektárnyi kiterjedésű halastórendszer növény- és állatvilága fokozott védettséget élvez. Nemzetközileg is kiemelt fontosságát nagyrészt sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül ez idő tájt 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A Magyarországon átvonuló darvak 95 %-a a Hortobágyon megpihenve repül tovább, az eddig megfigyelt legnagyobb éjszakázó darutömeg 55 ezer madarat számlált. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak, valamint igen fontos költő- és vonuló helye számos énekesmadárfajnak (www.vilagorokseg.hu).

A Hortobágyi Nemzeti Park a természetvédelem, a gazdálkodási tevékenység és az idegenforgalom sajátos egységét valósítja meg. A különleges madárvédelmi rezervátumok, az európai (sőt, világszinten) egyedülálló és kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek részei az Európai Unió által kezdeményezett Natura 2000 hálózatnak. A tájegység egész Európa szempontjából jelentős egyedi és veszélyeztetett fajokat, valamint ezek élőhelyeit őrzi.

Védettek a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékek, mint amilyen a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda, és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete is.

A Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézműves udvarban a Hortobágy élővilágáról láthatnak kiállításokat az érdeklődők, valamint szakmai programok nyújtanak ismereteket. A természeti és kultúrtörténeti értékekről négy bemutató terület ad jellemző képet: a Nyírőlapos-Nyárijárás puszta, a Hortobágy-halastó, az Egyek-pusztakócsi mocsarak és a Tisza-tó. A bemutató területeken belül a könnyebb tájékozódást táblákkal jelzett tanösvények szolgálják (www.vendegvaro.hu).

d/ A Dunakanyart – a földtörténeti korok kőzeteket alakító és mozgató erőin túl – két természeti tényező formálta és formálja a mai napig: a víz és az ember.

A Duna kanyarulata mellett kialakult, a fővárostól északra fekvő üdülőövezet; a Dunakanyar egyesek véleménye szerint tájképi szépségekben a Rajna-völggyel vetekszik. Az ország egyik legszebb panorámája tárul elénk, ahol a hegyek közé szorított folyó dél felé kanyarodik. A középkori magyar történelem jelentős eseményei játszódtak le Árpád-házi királyaink családi birtokterületén, gazdag történeti, kulturális és műemléki értékeket hagyva az utókorra (www.utazzitthon.hu). A gazdag természeti és ember alkotta vonzerők közül mindenképpen meg kell tekinteni Esztergomot (a várral, a bazilikával), Szentendrét (szépséges belvárosával és a skanzennel) és Visegrádot (a királyi palotával, a fellegvárral), valamit a környező hegyek által kínált csodás természeti környezetet hazánk leglátogatottabb túraútvonalával, a Dömösről Dobogókőre vezető Rám-szakadék turistaúttal együtt.

A Budapest – Közép-Dunavidék idegenforgalmi régióban a kereskedelmi szálláshelyeken 6,58 millió vendégéjszakát regisztráltak (www.itthon.hu) – ez messze kiemelkedik a hazai rangsorból (természetesen e szám oroszlánrészét Budapest adja, ahogy azt fentebb már láthattuk).

e/ Eger évszázadok óta az észak-magyarországi régió egyházi, oktatási és kulturális központja. Történelmi múltjával, természeti és építészeti adottságaival évente több százezer turistát fogad. A közgondolkodás a várost elsősorban, mint nemzeti történelmünk dicsőséges küzdelmének színhelyét, a hazaszeretet és hősiesség szimbólumát tartja számon, a törökök felett aratott 1552-es győzelemre emlékezve.

Eger a művészeti és történelmi értékek egyik leggazdagabb magyar városa. Barokk jellegű történelmi belvárosát a XVIII. században élt nagy műveltségű katolikus egri püspökök alakították ki (közülük is kiemelkedve Eszterházy Károly), kiknek igényes elképzeléseit kiváló osztrák, német, olasz származású tervezők és építőmesterek az egri mesteremberekkel együtt valósították meg.

Eger történelmi múltjával – természeti adottságainak, talajainak és klímájának köszönhetően – a borkultúra is szervesen összenőtt. A várost körbeölelő napsütötte lankákon érlelődik a „borok fejedelme”, az Egri Bikavér. A Szépasszony-völgy hangulatos pincesorai, csárdái és rendezvényei kitűnő szórakozási lehetőségeket biztosítanak az idelátogatóknak.

A város híres meleg vizű gyógyfürdőjéről: az Egri Strand és Termálfürdő a város szívében nyújt a család minden egyes tagjának felüdülést.  A gyógyforrások környezetében található az ország egyik legszebb fedett uszodája, a – Makovecz Imre által tervezett – Bitskey Aladárról elnevezett uszoda.

A város idegenforgalmában a konferenciaturizmus is jelentős szerepet játszik, melyhez kiváló lehetőséget biztosítanak legnagyobb szállodáinak konferencia termei.
A Kis Dobó tér, a Széchenyi utca éttermeinek és kávézóinak teraszai mediterrán hangulatot varázsolnak a nyári hónapokban.

Az egri vár, az egri borok, a barokk műemlékek, a termálfürdő, az enyhén lankás táj, a kulturális fesztiválok, történelmi vígasságok vonzó, örök emlékű élményt jelentenek a várost felkereső vendégek számára (www.egerpanorama.hu). A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma (210 ezer) alapján 2010-ben Eger hazánk 9. leglátogatottabb városa volt – de már csak a belföldi turisták körében (www.itthon.hu)! Fontos kiemelni tehát, hogy legutóbb Eger az összesítésben (belföldi + külföldi látogatók száma) már nem került be Magyarország 10 leglátogatottabb városa közé – van tehát teendője a helyi turisztikai szervezeteknek, ha ezt a tendenciát meg akarják fordítani.

f/ Hajdúszoboszló az Alföld legismertebb fürdővárosa, melynek kedvező adottságai és szolgáltatásai egész évben megteremtik a feltételeket az aktív és passzív kikapcsolódáshoz. A fürdőzés mellett vendéglátóhelyek, szállodák és Hajdúszoboszló város is változatos programokat kínál az odalátogatóknak. Az igényesen gondozott és parkosított üdülőváros tökéletesen alkalmas családok és gyógyulni, felüdülni vágyók teljes kikapcsolódására.

Hajdúszoboszló fő vonzereje a fürdőkomplexum, mely a híres gyógyfürdőből, az Aquaparkból, a strandból és a 2010-ben megnyitott Aqua-Palace Élményfürdőből áll. A gyógyító víz, a szórakoztató víz, a wellness és a gasztronómiai ízek kínálatán túl is biztosít programokat az üdülőhely. A nyári szezonon kívül kisvárosi és nyári fesztiváli hangulat jellemzi a fürdővárost, mely különféle szórakozási programok lehetőségét nyújtja. A nyári hangulat nélkülözhetetlen eleme a gasztronómiai ízek társaságában a zene és a tánc. A turisztikai rendezvények sorát a májusi Hajdúszoboszlói Grill- és Sörfesztivál nyitja és a szeptemberi Hajdúszoboszlói Bioétel- és Borfesztivál zárja (www.hajduszoboszlo.hu).

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma (778 ezer) alapján 2010-ben Hajdúszoboszló hazánk 3. leglátogatottabb városa volt (www.itthon.hu).

g/ Hévíz legfőbb látnivalója a híres Hévízi-tó és annak környezete. Ha Hévíz, akkor a gyógyító elemek közül mi mást is lehetne az első helyen említeni, mint a termáltóban való fürdőzést. A hévízi gyógy-tó ugyanakkor nemcsak a fürdőzés élményét adja, hanem a tradicionális gyógy-kúrák és az egészségmegőrző wellness-kúrák alapját is jelenti. A hévízi gyógyhatások kiinduló alapja tehát a fürdőkúra, de emellett több olyan egyedi gyógy-terápiás kezelést is ki kell emelni, mint például az iszappakolás, a híres súlyfürdő, a gyógy-masszázsok, valamint az ivókúra.

Hévízen természetesen nemcsak gyógyulni lehet, hanem csodás hely arra, hogy a látogató megőrizze teste aktív fizikai állapotát, erősítse szellemi frissességét, valamint megtalálja a lelki harmóniát, a nyugalmat – még ha csak pár napra is... Az aktív mozgásprogramok, mint például a nordic walking séták, kerékpártúrák, séta a városban, a tó melletti kifolyónál vagy az egregyi borozósorra, mind-mind a feltöltődést segítik (www.heviz.hu).

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma (932 ezer) alapján 2010-ben Hévíz hazánk 2. leglátogatottabb városa volt (www.itthon.hu).

h/ Miskolc az északkeleti országrész legnagyobb, hazánk negyedik legnépesebb városa. A település is, környéke is nagyon gazdag természeti és kulturális vonzerőkben. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedő utak mentén épült, már a középkorban kereskedőváros volt, majd a török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. A szocialista időszakban a köztudatban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt (bár kohászata több évszázados múltra tekint vissza), s ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr hozzácsatolásával – és legnagyobb népességszámát is.

A rendszerváltás óta – az ipar hanyatlásával párhuzamosan – kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. Kiemelkedő, nemzetközi hírű rendezvényei a Kocsonyafesztivál és a Nemzetközi Operafesztivál.

A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja (www.wikipedia.org).

A fentiekből is kitűnik: mivel talán egy hazai nagyvárosnál sem zajlott le a rendszerváltás óta ilyen jelentős és markáns funkcionális és ehhez kapcsolódó imázs-váltás, mint Miskolcnál (az ipari központ egy oktatási-kulturális-szolgáltató régióközponttá alakul), ezért kifejezetten indokolt a város szerepeltetése ebben az összeállításban.

i/ Pécs hazánk ötödik legnagyobb városa. Már az ókor óta lakott település: a kelta és pannon törzsek lakta vidéken a II. sz. elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a IV. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált (az ebből az időszakból származó ókeresztény sírkamrákat az UNESCO 2000 decemberében felvette a világörökségi listára).

A város Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben is gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene, mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei, városi és magángalériái a XX. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban operatársulat és szimfonikus zenekar működik, hangversenyélete ugyancsak országosan is jelentős. A város tradicionálisan pezsgő szellemi életét jellemzi, hogy otthont ad többek között a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) fesztiváljainak is.

Pécs utcáin sétálva feltárul húsz évszázad történelme, egymásra rétegződött hagyatéka: a római kori város nyomai, az ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török kor hagyatéka (dzsámi és mecset), a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a Káptalan utcai „múzeum-negyed”, a skandináv típusú lakótelep: Európa történelmének kulturális egyvelege. Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található, de a városban egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket, főleg nyáron érik egymást a fesztiválok (www.wikipedia.org).
Ausztria legjelentősebb tesztmagazinjának (Bus&Hotel) 2010. februári számában Pécs a világ 20 legjobb úti célja között volt.

Pécs a hazai turizmusban 2010-ben különleges szerepet töltött be, hiszen abban az évben Európa Kulturális Fővárosa volt, s ez nemcsak az itthoni, hanem az európai figyelem reflektorfényébe is állította (ld. fentebb).

j/ Sopron, a „Civitas fidelissima” (a leghűségesebb város) cím viselője, Magyarország műemlékekben második leggazdagabb településeként méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmet, hiszen a belső városrész kanyargós utcái, hangulatos terei, házainak boltíves kapui, míves erkélyei, műemlékei, középületei és az elő-előbukkanó városfalai egyedülálló építészeti egységet alkotnak (Tűztorony, Kecske-templom, Szentháromság-szobor, a Fabricius-ház, stb.).

A fesztiválok is Sopron elmaradhatatlan vonzerői: itt rendezik meg a VOLT könnyűzenei rendezvénysorozatot, a Soproni Tavaszi Fesztivált és a Soproni Ünnepi Heteket. A közeli Fertő-tó a természet szerelmeseinek nyújt feledhetetlen élményeket.

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma (451 ezer) alapján 2010-ben Sopron hazánk 7. leglátogatottabb városa volt (www.itthon.hu).

A turisztikai „célpontok” (látnivalók, attrakciók, divatos kifejezéssel: desztinációk) fogalma nem egységes. Amint ezt a továbbiak is tükrözik, olykor országokat, máskor városokat, ismét másutt egy-egy tájat, sőt, intézményt, épületet stb. jelöl.

Bár a turisztikai látogatottságra vonatkozó adatokat gyakran világszerte elismert intézmények közlik, látnunk kell, hogy megbízhatóságuk gyakran korlátozott. A legismertebb számokat, a nemzetközi – pontosabban: az országok közti - turista-forgalomra vonatkozó adatokat az UNWTO közli (http://en.wikipedia.org/wiki/World_Tourism_rankings), esetenként azonban, például az EU-n belül az átjárható határok miatt, a forgalom volumenét is becsülni kénytelenek, s ennél is nagyobb gond, hogy az adatok teljesen figyelmen kívül hagyják a belföldi turizmus nagyságát. Az utóbbit gyakran a szállások foglaltságára vonatkozó információkkal jellemzik; ezek se adnak azonban képet a helyi lakosok turisztikai teljesítményéről.

Például az UNWTO szerint 2009-ben Európa tíz leglátogatottabb országa – a forgalom nagysága szerinti sorrendben - Franciaország, Spanyolország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Törökország, Németország, Ausztria, Ukrajna, Oroszország és Görögország volt.

Az országos, illetve városi turista forgalomra vonatkozó információknál is problematikusabbak az egyes konkrét célpontok látogató-számaira – például a Forbes által 2009-ben a leglátogatottabbnak deklarált New yorki Time Square látogatóinak a számára (www.forbestraveles.com) – vonatkozó, igen bizonytalan módszerekkel készített becslések.

Annak alátámasztására, hogy a felsorolás vélemény, s számos más rangsor is létezik, megemlítjük: például a (becsült) külföldi látogatószám alapján 2007-2008-ban a leglátogatottabb városok Párizs és London voltak, az első tízben ezeken túlmenően Isztambul és Róma, a következő tízben Barcelona, Madrid, Moszkva, Prága, Amszterdam és Bécs található (http://www.srikumar.com/tourism/world_top_50_tourist_destination.htm). A Viator Travel Blognak a turisták szavazataira épített 2010-es listáján Párizs az első, az első tízben ezen kívül Róma, London, Firenze szerepel, s ezeket a második tízben Velence, München, Barcelona, Madrid, Milánó, Amszterdam, Athén és Bécs egészíti ki. A Lonely Planet World Top 10 városlistáján viszont 2011-ben két európai város szerepel: Valencia az 5. és Gent a 7. A tájak, objektumok már említett 2007-es Forbes listáján, ahol a Time Squere az első, az első tízbe csak a párizsi Notre Dame és a Párizs melletti Disneyland fér bele (évi 12, illetve 10 millió látogatóval). A második tízbe is csak három további párizsi látnivalót, a Sacre Coeurt, a Louvret és az Eiffel tornyot sorolták (8-6 millió látogatóval), a 25-27. a párizsi Pomidou Center, a londoni Tate Gallery és British Múzeum, a 29. az ugyancsak londoni National Gallery. Az ötvenbe ezeken kívül rendre a koppenhágai Tivoli Gardens, a Vatikán és az ugyancsak római Colosseum, a londoni Természettudományi múzeum és The London Eye, a versailles-i palota, Pompei, a szentpétervári Ermitázs fér bele.

Más – s több tételre kitérő - listát ad például:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_turisztikai_l%C3%A1tnival%C3%B3k_list%C3%A1ja.
A látogató-számok nagyságrendjének érzékeltetésére idézzük továbbá az NST 2007-es monitoringjának alábbi pontját: 
„g/ A legjelentősebb turisztikai attrakciók forgalmának részletes vizsgálata a vonzerő-leltár hiányában nem történt meg. Ugyanakkor a 100 ezer fő/év látogatószámot több mint 24 múzeum, a Világörökség helyszínek, Nemzeti Parkok és a Széchenyi turizmusfejlesztési program keretében támogatott, és már üzemelő 61 fürdő mintegy kétharmada már elérte.” (ÖTM, 2008, 3. o.).

Irodalom

Aubert A.: A turizmus földrajza. (2002) In.: Tóth J. (szerk.): Általános társadalomföldrajz II. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
Aubert A. – Csapó J. – Gyuricza L.(2005): Nemzetközi turizmusföldrajz.
Lengyel M. (2000): A turizmus általános elmélete I-II. Heller Farkas Kiadói Kft.
Magyar Turisztikai Hivatal: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 (2005). www.mth.gov.hu
Mező F. -Kovács T. (2011): Turizmusföldrajz. EKF. Kézirat.
Michalkó G. (2007): Magyarország modern turizmusföldrajza – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
Müller Anna (2009): Turizmusföldrajz I. Európa.
ÖTM (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) (2008): Monitoring-jelentés a NTS megvalósulásáról 2005-2007.

Természeti örökségünk. Tájak és természeti értékek az UNESCO védelmében. (1999) – Magyar Könyvklub, Budapest.
UNWTO Wold Tourism Barometer, évente háromszor megjelenő kiadvány
http://www.unwto.org/facts/eng/pdf/barometer/UNWTO_Barom11_iu_april_excerpt.pdf

 

www.budapestinfo.hu (letöltve: 2011. július 18.)
www.egerpanorama.hu (letöltve: 2011. július 18.)
http://hu.franceguide.com (letöltve: 2011. július 18.)
www.geografia.hu (letöltve: 2011. július 23.) 
www.hajduszoboszlo.hu (letöltve: 2011. július 18.)
www.heviz.hu (letöltve: 2011. július 18.)
www.lonelyplanet.com (letöltve: 2011. július 23.)
www.salzburg.info (letöltve: 2011. július 23.)
www.utazzitthon.hu (letöltve: 2011. július 18.)
www.vendegvaro.hu (letöltve: 2011. július 18.)
www.vilagorokseg.hu (letöltve: 2011. július 23.) 
www.wikipedia.org (letöltve: 2011. július 18.)