A jegyzet ajánlott kiegészítése: Vidékfejlesztés

A falusi turizmus sajátossága, hogy a benne résztvevő vendégek a természet és az ember alkotta vonzerők olyan komplexumát veszik igénybe, amely a falu természeti szépségeitől az épített örökségig, változatos turisztikai tevékenységeket tesz lehetővé. A vidéki/falusi - amely a gasztronómiai (kulináris) turizmus részeként, de önálló termékként is megjelenik - vonzereje alapvetően a vidéki környezetben történő szabadidő eltöltésében rejlik.  Mindezt meg kell tanítani a pályakezdő vendéglátó-turisztikai szakembereknek.

A falusi turizmus komplex termék. A vidék hírnevének erősítése, a vidék arculatának kialakítása mellett része a marketingpolitikának, amely hozzájárul az adott terület turizmusában kitűzött célok eredményes megvalósításához. A vidék kínálata tartalmazza a természet közelségét és tisztaságát, a táj egyediségét.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a vidék minden szezonban tud programot kínálni, alkalmas a szezonalitás mérséklésére, minden évszakban működtethető. A falusi turizmus a vidékfejlesztés, a falusi térségek turizmusfejlesztésének egyik lehetséges módszere, ami nagyban hozzájárul a vidéki/falusi emberek életminőségének javulásához. Üzleti oldalról a falusi turizmus célját leginkább a helyi termékek ismertségének, illetve azok eladásának ösztönzésében kell keresni.

Összefoglalva, a vidéki/falusi turizmusnak, mint tematikus jellegű kínálatnak a vázát a vidék kultúrája jelenti, ami magában foglalja a generációról generációra öröklődő hagyományoknak, a helyi gasztronómiának, a vidéki életmódnak az értékeit.         

Magyarország vidéki /falusi turizmusa gyermekcipőben jár. A vidéki turizmus ösztönzése a fontos bevételi forrássá válhat a vidéken élő emberek számára.  Az értékesítés közvetlenül a vendégfogadás adta lehetőségeken keresztül a saját lakóhelye, illetve tágabb környezete.  A falusi turizmushoz különféle szolgáltatások – szállásadás, étkeztetés, szabadidős programok biztosítása, ajándéktárgyak árusítása, sőt ismeretterjesztés is - kapcsolódnak.

A rendszerváltás óta történt ugyan előrelépés ezen a téren, de még így is csak a folyamat elején tartunk. A fejlődéshez a vidéken élők összefogása szükséges.

A vidékfejlesztési stratégiák legfontosabb célkitűzései, hogy növeljék a vidék népességmegtartó képességét, valamint őrizzék azokat a még fellelhető értékeket, amelyek a vidéki életformából adódnak. A falusi turizmus révén a vidék helyi hagyományait, természeti és történelmi értékeit lehet megmutatni a turistáknak. A mai turisztikai trendek az egyedi lehetőségeket, a vidék hagyományainak és a természet megismerésének szükségességét helyezik előtérbe.

A falusi turizmus jó reklámot teremt a vidékek számára, növeli a falvak és a régiók ismertségét, fokozza a keresletet belföldön és külföldön egyaránt.

 

Irodalom

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
Hoffmann Istvánné (1990): Modern marketing Universitas, Budapest.
Kabai Róbert (2001): Falusi turizmus és tájvédelem. Turizmus Bulletin, 4. szám.
Kiss Kornélia (2001): Falusi turizmus- eltérő értelmezések, eltérő piaci lehetőségek? Turizmus Bulletin, 1. szám.
KIT (1992): Fizetővendéglátás és falusi turizmus I-II. (Alapismeretek a szállásadók és vendégfogadók részére).
Kóródi Márta (2005): A rurálturisztikai terméktípusok feltételrendszerének sajátosságai a vidéki kistérségekben: az atelier turizmus. Turizmus bulletin 2. sz.
Kovács Dezső (2002): A falusi turizmus hagyományai, Mezőgazda.
Michalkó Gábor (2003): A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon. Turizmus bulletin 4. sz.
Pethő Mária (2003): A falusi turizmus gyakorlata. Magyarország népi ételei. Szaktudás Kiadóház Rt.
Tóthné Igó Zsuzsanna (2002): A hagyományok újraéledése a falusi turizmusban. In: Aubert Antal (szerk.): Országos turisztikai konferencia. Pécs